A Postások Szakmai Egyesülete Szenior Tagozata szakmai napot rendezett 2015. szeptember 16-án 15.00 órakor Budapesten, a Benczúr Ház Vadász termében.
A rendezvény programja a következő volt:
1. Tájékoztató a Magyar ENSZ Társaság külföldi tőkebefektetéseket bemutató konferenciájáról (UNCTAD) – 70 éves az ENSZ, – UPU vonatkozások
Előadó: Dr. Oláh László a PSZE örökös, tiszteletbeli elnöke
2. Tájékoztató az Országos Idősügyi Tanács 2015. júniusi üléséről
Előadó: Morvay Márta a PSZE Szenior Tagozat vezetője
Meghívott vendég az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Idősügyi és Nyugdíjbiztosítási Főosztály képviselője
3. Hungarikumok
Előadó: Kis Pál Jenő a PSZE Logisztikai Szervezet alelnöke
Részletes ismertetés
A Szenior Tagozat rendezvényei során szakmai témák vagy egyéb olyan témák kerülnek bemutatásra, amelyek a nyugdíjas postások körében érdeklődésre tarthatnak számot.
Így legutóbb a 2015. szeptember 16-án tartott szakmai napon, többek között a PSZE örökös tiszteletbeli elnöke Dr. Oláh László az ENSZ megalakulásának 70-ik évfordulója alkalmából tartott visszatekintő előadást. Ennek keretén belül kitért azokra a fontos világpolitikai és szakmai vonatkozású területekre, amelyeknek az ENSZ fennállása óta igyekeznek hatékonyan foglalkozni. A béke és biztonság ügye természetesen a legfontosabb, de szerteágazó küldetést folytat kormányközi valamint nem kormányközi – szakosított szervezetekkel – amelyek az élet különböző területein koordinálják az egész világra kiterjedően szakmai tevékenységüket. A Magyar ENSZ Társaság az egyetlen olyan hazai (közhasznú) társadalmi szervezet, amely az ENSZ keretei közötti sokoldalú (politikai, gazdasági, környezetvédelmi, szociális, tudományos, kulturális, humanitárius stb.) együttműködést ösztönzi, társadalmi eszközökkel (kiadványok, előadások, szemináriumok, szakértői konferenciák) segíti és népszerűsíti.
További információk az ENSZ évfordulóról:
http://www.menszt.hu/informaciok/simai_mihaly_az_ensz_hetven_eve_es_a_jovo
Az előadó foglalkozott a postásokat érintően az Egyetemes Postaegyesület (UPU) valamint az ENSZ között 1947 óta fennálló szakosított, elsősorban a technikai segítségnyújtás területein elért eredményeivel, s azok magyar vonatkozásaival.
A szakmai múltat röviden elemző retrospektív előadás arra is igyekezett fókuszálni, hogy ez az együttműködés milyen eredményekkel járt a fejlődő országok számára, de a közép-kelet-európai országok postái is, hogyan kapcsolódtak be az ENSZ projektek megvalósításának sokrétű és különböző témájú programjaiba.
Az ENSZ évforduló apropójaként egy másik témával is foglalkozott az előadó, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) ez évben tette közzé jelentését a világra kiterjedően megvalósuló nemzetközi beruházások eddigi eredményeiről.
A külföldi tőkebefektetések új globális és regionális tendenciáival, valamint szabályozásuk legújabb irányzataival foglalkozó UNCTAD jelentés hivatalos bemutatójára a genfi rendezvénnyel egyidejűleg került sor júniusban, a Magyar ENSZ Társaság szervezésében a Corvinus Egyetemen tartott rendezvényen, ahol Simai Mihály akadémikus, az UNCTAD tanácsadója tárta a hallgatók elé a fenti jelentést. A színes, de tényeken alapuló expozé sok hasznos és igen érdekes információval szolgált. Megállapítást nyert, hogy a 2008-ban bekövetkezetett gazdasági világválságnak milyen negatív hatása volt a nemzetközi tőke exportjára és milyen mértékben befolyásolta az egyes országokban a beruházások megvalósulását, volumenét.
Morvay Márta a Szenior Tagozat vezetője részt vett a 2015. júniusi Önkormányzati Idősügyi Tanácsok Együttműködési Fóruma (ÖITEF) ülésén és az elhangzottakról adott rövid tájékoztatót.
(Az ÖITEF 2011-ben jött létre, megállapodást kötve a jogelőd Nemzeti Erőforrások Minisztériumával.)
Az ülésen Fűrész Tünde helyettes államtitkár asszony mondott köszöntőt, amelyben hangsúlyozta, hogy „ az önkormányzatok az a szint, ahol az idősekkel közvetlen a kapcsolattartás. Az idősekkel kapcsolatos politika egyre fontosabbá válik a családpolitikán és a népesedéspolitikán belül is, ezért az önkormányzatokkal az együttműködés fontos a jó gyakorlatok összegyűjtése, kölcsönös bemutatása érdekében. Az idősek tapasztalatátadása fontos része az időspolitikának. A magyar demográfiai trend ek viszonylag kedvezőtlenek, az európai országokhoz hasonlóan a népesség idősödik és fogy, hosszabb a várható élettartam. Bizakodásra ad okot, hogy 3,2%-kal több gyermek született, és a termékenységi ráta is emelkedett. Célunk az aktivitás minél további megőrzése, a nemzedékek közötti együttműködés és az idősek jóléte és jólléte, továbbá hangsúlyozzuk, hogy az idősekre erőforrásként tekint a Kormány.”
A résztvevők bemutatták, hogy területükön, hogy segítik az időskorúak aktivitását, szellemi erejük megőrzését.
Példaként néhány: „ az Újbuda 60+ Program keretében kedvezménykártyát biztosít az időseknek a kerületi programokon való részvételhez, illetve kereskedőknél vásárlás esetén, a Jó gyakorlatok program keretében 2013-ban 13 önkormányzattal írtak alá együttműködési megállapodást, az Idősügyi koncepció kidolgozása folyamatban van, melynek keretében a következő 10 év feladatai is megtalálhatóak, ezek egyik fontos eleme a digitális fejlesztés, célja az idősek otthonukban való elérése, a 75 éven felüliek gyógyszertámogatása, EU-s pályázat a Q-Ageing és Senior Capital programok, közel 100 szomszédsági önkéntes segíti a kerületi idősek mindennapjait.”
„ Veszprémben 16 ezer nyugdíjas van, ahol jól működik a generációk közötti együttműködés is, pl. pályázatot írnak ki a legjobb nagymama és nagypapa cím elérésére, amelyet az Idősek Világnapja alkalmával díjaznak. Senior nyugdíjas csapatot is működtetnek, akik a kórházakban segédkeznek. Veszprém megyében is nagyon fontos lenne a kormányzat által bejelentett jelzőrendszer kialakítása az egyedül élő idős emberek számára.”
„ Tatabányán a civil szervezetekkel, nyugdíjasklub-hálózattal működnek együtt, havonta aktualitásokkal, módszertannal, képzésekkel foglalkoznak. Családfakutató pályázatot írtak ki, amelyen általános iskolások elsősorban nagyszülőkkel együttműködve dolgoznak. Az Alzheimer Café-hoz a kereskedelmi vendéglátó szakközépiskola adja a kávéházi hátteret, a szociális, egészségügyi szakma az előadókat.”
Hulák Zsuzsanna az EMMI Idősügyi és Nyugdíjbiztosítási főosztályvezetője előadásában bemutatta a főosztály szerteágazó munkája mellett a terület kiemelten kezelt társadalmi kapcsolatait, amellyel az idősügyi kapcsolatok erősítését célozzák meg. Például az önkormányzatokon keresztül szervezett és támogatott programokkal, a különböző korosztályok közötti kapcsolatteremtéssel, szélesre tárva a kaput a fiatal generáció előtt, hogy támaszkodjanak bátran az idősebbek tudására, tapasztalatára, akik szívesen és örömmel osztják meg.
Kis Pál Jenő a Logisztikai PSZE területi Szervezet alelnöke ismertette a Hungarikumok témában, 
hogy mikor született meg a nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvény illetve, hogy mikor alakult meg a 16 fős Hungarikum Bizottság, amely feladatait 6+1 szakbizottságban végzi. Az előadásában alkalmat adott a hungarikumok számbavétele során az interakcióra is, amelyben egy kérdez-felelek játékkal mutatta be, mely szellemi termékek, tárgyak, helyek kerültek be a méltán kiemeltek közé, ezzel a hallgatóság tetszését vívta ki.
Hungarikum Bizottságok:
1) Agrár- és élelmiszergazdaság:
az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a szőlő- és borágazat, továbbá az állat-és növényfajták;
2) Egészség és életmód:
a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;
3) Ipari és műszaki megoldások:
az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás;
4) Kulturális örökség:
a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet, zeneművészet és színházművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;
5) Sport, turizmus és vendéglátás:
– sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;
– turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások;
6) Természeti és épített környezet:
– épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
– természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek.
+1) Hungarikum Védjegy Szakbizottság:
Döntés-előkészítő javaslatot hoz az egyes, hungarikumnak minősített termékeken feltüntetni kívánt hungarikum védjegy jogos használatával kapcsolatosan.
Forrás: http://www.hungarikum.hu/