Bő másfél nap, 273 résztvevő, 40 előadás – ez volt a XVIII. Országos Postás Konferencia gyorsmérlege számokban. A helyszín Visegrád, az időpont 2012. november 19-20. A konferenciát a Magyar Posta támogatásával a Postások Szakmai Egyesülete szervezte.
A rendezvény aktualitását az adta, hogy 2013. január 1-jétől az Európai Unió többi országához hasonlóan hazánkban is teljessé válik a postai piac liberalizációja. A hazai postai piac 2013-tól érvényes új szabályairól 2012. október 29-én alkotott törvényt az országgyűlés. A törvény új szituációt, élesebb versenyhelyzetet teremt, amihez a Magyar Postának alkalmazkodnia kell.
A konferenciát Dr. Horváth Sándor, a Postások Szakmai Egyesülete elnöke nyitotta meg.
PLENÁRIS ÜLÉS
Horváth Gergely Domonkos, a Magyar Posta Zrt. elnöke nyitóelőadásában hangsúlyozta: az állam bízik a Magyar Postában, a lakosság is bízik, de a postások igyekezzenek jobban megtartani az ügyfeleket. Minden igénybevevőnek éreznie kell, hogy a postától valódi szolgáltatásokat kap, és nem szívesség az, ha kiszolgálják – hangsúlyozta . Az egyébként indokolt szabályokat a postásoknak ügyfélbarát módon kell alkalmazni. Munkakultúra tekintetében is meg kell újulnia a társaságnak ahhoz, hogy 20 év múlva is álló- és ne hullócsillag legyen.
Mandelik Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 
osztályvezetője az új postatörvény lényegi vonásait, alapelveit ismertette. Kiemelte: az országgyűlés által 2012. október 29-én elfogadott új postatörvény más, mint a korábbi. Lényege az uniós szabályozás átültetése, az egyetemes szolgáltatások folyamatosságának biztosítása és a már kialakult piac továbbfejlesztése. A törvény a versenyfeltételek kiszélesítése mellett is nagyobb mozgásteret ad az egyetemes szolgáltatónak. Nyolc évre szól az egyetemes szolgáltató megbízása. Monopoljogot kap a hivatalos irat-szolgáltatásban. Az egyetemes szolgáltatást helyettesítő kínálatot is nyújthat, az egyetemesre vonatkozó kötöttségek nélkül. Az egyetemes szolgáltatások díja hatósági kontroll alatt lesz, de az úgynevezett „ársapka” keretein belül a szolgáltató maga határozhatja meg az egyes díjtételeket. Az egyetemes szolgáltatások minőségét nem törvény írja elő, hanem az állam és a szolgáltató megállapodása tartalmazza. Az egyetemes szolgáltató feladatokat kaphat / vállalhat át az államtól a közszolgáltatások területén. Az engedélyes postai szolgáltatókkal piaci alapon állapodhat meg, például a hálózathoz való hozzáférés díjaiban. Újdonság az egyetemes postai szolgáltatásokból eredő versenyhátrányt kompenzáló támogatási alap létrehozása, amibe minden szolgáltatónak árbevétel-arányosan kell hozzájárulást fizetnie.
Dr. Szebeny Botond, a PostEurop főtitkára a postai piac nemzetközi tendenciáiról tartott előadást. Több megatrendet említett: gazdasági világválság, vágtató technikai fejlődés (okostelefonok, tabletek stb. rohamos elterjedése), csökken a hagyományos levélmennyiség, szűkül a postahivatalok és a postai alkalmazottak száma. Növekszik viszont a csomagszolgáltatások volumene. A „reménysugarat” tehát az e-kereskedelem jelenti: az internet-haszálók 58%-a vásárol a világhálón, s az árucikkeket házhoz kell szállítani. Ebben találhatják meg a posták a fejlődés lehetőségét. Az európai postai piac 2013. januári teljes liberalizációjától nem kell félni. Ahol a piacnyitás már megtörtént, nem következett be jelentős piaci átrendeződés a korábbi nemzeti posták rovására, mert elvégezték a „házi feladatot”: technológiai fejlesztések, szervezeti korszerűsítések, hálózat racionalizálása, üzleti kultúra-váltás. A világgazdasági válság lassan fog elmúlni, a digitális technológia fejlődése töretlen lesz a következő időszakban is, a postai piac liberalizáltan működik. A nemzeti posták jövője a globális trendeken és a helyi alkalmazkodáson múlik.
Németh Emil, üzemeltetési vezérigazgató-helyettes a Magyar Posta jelenlegi helyzetéről beszélt. A versenytársak itt vannak, cégeket vásárolnak fel, készülnek a piacnyitásra – hangsúlyozta. A Magyar Posta közel 34 ezer dolgozóval, ezen belül 12 ezer kézbesítővel, 2700 postahellyel, 3600 gépjárművel, az egész országot lefedő hálózattal, több mint 175 milliárd forintos üzleti bevétellel rendelkezik. „Gyufásdoboztól a traktorgumiig bármit” eljuttat a feladóktól a címzettekhez. A kihívásokra további fejlesztésekkel ad válaszokat a társaság. Az alap-IT 2013 májusára minden postán meglesz, folytatódik a csekkszkennerek telepítése, a nagyobb posták nyitott pultossá alakítása, ügyfélhívók felszerelése, a levélfeldolgozás mélységének növelése, a csomagkézbesítők PDA-val való ellátása, a gépkocsik GPS-szel történő felszerelése. 2012-ben átalakult a postahelyi irányítás, ami a technológia helyett az értékesítést állította a középpontba. Számos intézkedés történt a kézbesítés hatékonyságát és az értékesítési eredmények fokozását illetően is.
Geszti László vezérigazgató röviden áttekintette, mi hogyan valósult meg abból, amit a 2011. évi postás konferencián, Balatonkenesén, előadásában célként fogalmazott meg. Működik a kontrollinggal összekapcsolt gördülő tervezés, átalakult az irányítás (bár a központi létszám még mindig magasabb a kelleténél), közel ezer belső utasítást összevontak vagy megszüntettek, kialakult egy új jövőkép, átdolgozták a stratégiát (ami immár 64 oldal, közérthetően íródott, és nem titkos, mint a régi). Beruházásoknak köszönhetően a Magyar Posta technikailag felkészült a versenyre (feldolgozó központ, zsiro, országos hálózat). Öncélú beruházási költekezésre nincs szükség, helyette inkább egységes értékesítési szervezet és szemléletváltás kell.
Gion Gábor, a Deloitte Magyarország könyvvizsgáló és tanácsadó cégcsoport elnök-vezérigazgatója a világméretű válságról és az arra adható lehetséges válaszokról tartott előadást. A banki válság által kiváltott globális visszaesés, amelyben élünk, hasonló az 1930-as években tapasztaltakhoz. Elhúzódó recesszióra, stagnálásra kell számítanunk. Az államadósság olyan mértékű, hogy sok ország csak 10-20 év alatt tud belőle kikerülni. A következő években ezért gazdasági-pénzügyi bizonytalanságra, ideges piacokra, hirtelen ingadozásokra lehet számítani. A válságra az Európai Unió vezetésének nem sikerült még hatékony választ találnia. A társadalmak elöregedése, a nagyvonalú szociális juttatások súlyosbítják az államháztartások helyzetét. A banki válság kezdete óta 84%-kal nőtt az államadósság az unióban, 20 évbe telik, mire ledolgozzák az országok. Az államok válasza eddig a szabályozás intenzívebbé tétele és az elvonások növelése volt, ami a gazdasági növekedést, így az államadósság-csapdából való kilábalást fékezi. Ez a helyzet Magyarországon is. A szabályozás túlzásainak csökkentésével, a piaci liberalizációval kellene a növekedést beindítani. Változó világban a változatlanság fenntartásával nem lehetséges a túlélés.
Varga Dezső üzleti és koordinációs vezérigazgató-helyettes azt emelte ki, hogy a Magyar Posta a liberalizációra való felkészülésben ugyanazt tette és teszi, mint a többi ország postája (technológiai fejlesztések, termékportfolió átalakítása, akvizíciók). Az új magyar postatörvény új fogalmakat alkotott, új szemléletre ösztönöz. Új szolgáltatók lépnek majd piacra 2013-ban. Éles verseny főként a tömeges közönséges levelek piacán valószínű, különösen a nagyfeladók és a nagyvárosok jelentik a konkurens szolgáltatók számára a célpiacot. A törvény azonban komoly feltételeket támaszt a piacra lépő engedélyes szolgáltatókkal szemben. A Magyar Postának az egyetemes szolgáltatások mellett számos lehetősége lesz árbevétel-növelő, helyettesítő termékek bevezetésére. Komoly fejlődési lehetőségeket tartogat a csomag üzletág is.
Bakati Gábor, pénzforgalmi vezérigazgató-helyettes Stratégiai és üzleti kihívások a pénzforgalom területén című előadásában kifejtette: a hagyományos postai szolgáltatások piacának visszaesése főként azzal magyarázható, hogy a fizikai csomagszállítási szolgáltatás kivételével minden más szolgáltatásunknak van már elektronikus helyettesítő terméke. Az elektronikus termékek korszerűen, kényelmesen, helyhezkötöttség nélkül, bárhol használható elektronikus eszközökön keresztül érhetőek el. Mára kiépültek a hagyományos levelezési és fizetési formákat kiváltó elektronikus szolgáltató rendszerek is (e-közigazgatás, e-kereskedelem, e-banking). Stratégiai szempontból a helyettesítő termékek eme széles spektrumban és korszerűségben megvalósuló ’támadása’ számít a posta számára a legnagyobb kihívásnak. A postai stratégia fókusza a hosszú távú piacképesség megőrzése, a fenntartható fejlődés biztosítása, melynek sarkalatos elemei a fizikai küldeményforgalom, az elektronikus posta és a pénzügyi szolgáltatások. Bakati Gábor hangsúlyozta, hogy a hagyományos levél- és csekkforgalom vissza nem fordítható, csökkenő trendjét új szolgáltatások bevezetésével kell ellensúlyozni. A Magyar Posta fő célkitűzése a pénzforgalmi szolgáltatások terén a meglévő, korszerűsített szolgáltatások megtartása, a portfolió bővítése új elemekkel, amely diverzifikáció saját ügyfélkör megteremtését, új piaci szegmensek megnyerését teszi lehetővé. A pénzforgalmi stratégia egyik kiemelt célja a hagyományos pénzforgalmi termékek (sárga csekk, készpénz-kifizetés) megújítása, modernizációja. A posta jelenlegi ügyfélkörének megtartását és új ügyfélkör akvirálását a lakossági és vállalati szám-lavezetés és kártyaszolgáltatások bevezetése, a megtakarítási szolgáltatások bővítése, és a lakossági piacon az állampapír direkt forgalmazása teszi lehetővé. A pénzügyi stratégiai partnerkapcsolatok és a közvetített termékkör postai alapképességekhez való illesztése szintén kiemelt feladat.
Puskás Margit törzskari vezérigazgató-helyettes az új postai szabályozásról és a várható piaci hatá-sairól szóló előadásában a postatörvény fő elemeit foglalta áttekinthető rendszerbe. A postai szolgál-tatások több csoportba sorolhatók: egyetemes, egyetemest helyettesítő és egyetemest nem helyettesítő szolgáltatások alkotják a három fő kategóriát. Kissé leegyszerűsítve egyetemes szolgáltatás a nem könyvelt levélküldemény, 2 kg súlyhatárig, valamint a postacsomag, 20 kg-ig. Az egyetemes szolgáltató köteles ezeket, mint alapszolgáltatásokat, az ország egész területén, minden polgár számára elérhető helyen és elérhető áron biztosítani. Egyetemest helyettesítő szolgáltatások alkotják a következő kategóriát, melyet engedélyes szolgáltatók és az egyetemes szolgáltató nyújthat. Az egyetemest nem helyettesítő szolgáltatásokat bejelentés alapján lehet majd végezni. A postatörvény fenntart az egyetemes szolgáltató számára egy speciális részpiacot, a hivatalos irat-szolgáltatást, valamint monopoljogot biztosít a postabélyeg kiadására. A törvény újdonsága, hogy nem szolgáltatókat, hanem részpiacokat szabályoz. Az egyetemes szolgáltatások ára hatóságilag kontrollált, a helyettesítő és nem helyettesítő termékek esetében szabadáras. Minden piaci szereplő köteles árbevételének max. 10%-áig terjedő mértékben hozzájárulni az egyetemes szolgáltatások fenntarthatóságának támogatásához.
Rajnai Attila, gazdasági vezérigazgató-helyettes előadásában a piaci kihívásokkal és az azokra adandó, lehetséges válaszokkal foglalkozott. A legnagyobb kihívásnak a levél- és csekkforgalom csökkenését, a liberalizációt és a társadalmi generációváltás jövőbeni hatásait nevezte meg. A Ma-gyar Posta stratégiája a hagyományos szolgáltatások modernizálását, a pénzügyi szolgáltatások fejlesztését, az info- és telekommunikációs szolgáltatások portfolióba emelését tűzte ki célul. Az átdolgozott stratégiát 2012-ben az állam, mint tulajdonos, megerősítette. A végrehajtást azonban kritikus – részben külső, részben belső – tényezők nehezítik. Például különféle állami intézkedések okoznak a Magyar Posta számára pénzügyi terhelést (kötelező bérfejlesztés, pénzügyi tranzakciós járulék bevezetése, kafetéria-szabályok módosítása, dohányáruk forgalmazásának megszüntetése, elektronikus útdíj többletköltségei, negyedik mobilszolgáltatóval kapcsolatos bonyodalmak stb.). Belső nehezítő tényezők találhatók az emberi erőforrások, pénzügyi feltételek, informatika, technológia, üzemeltetés területén. Mindez nehezíti, hogy a Magyar Posta az állami elvárásoknak megfelelően sikeres, költséghatékony, nyereséges, hitel és adósság nélküli gazdálkodó szervezet legyen, amely stabil munkahelyet, biztos jövedelmet, megfelelő munkakörnyezetet nyújt dolgozóinak. Erről, mint célról természetesen nem lehet lemondani. Ezt szolgálják az eddigi és a változó körülmények miatt ezután várható intézkedések.
Pandurics Anett, a Magyar Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója előadását nemzetközi példákkal kezdte, sorolva, hány postának van Európában, illetve a világban bankja és biztosítótársasága. Nem csoda, a hagyományos levélvolumen csökkenésére a posták válasza a földrajzi terjeszkedés mellett a termék- és szolgáltatáspaletta bővítése volt. A banki és biztosítási szolgáltatások szinte minden országban jelentős szerepet játszanak a posták életében. A Magyar Postánál szinte azonos e két szolgáltatás súlya a bevételekben. 2011-ben a Posta Biztosító a hazánkban működő 36 biztosító társaság közül az első helyen állt. 2007-ben 1, 2012-ben már 2 millió ügyfelet tudhatott magáénak. A termékpaletta mára teljessé vált, nem bővül tovább, legfeljebb egyik-másik eleme módosul, cserélődik. A Magyar Posta új szolgáltatásainak első igénybevevője gyakran maga a Posta Biztosító, mint például most a fehér csekk használatában, vagy a csekkszkennerek által átadott adatok fogadásában. A biztosítások nagy szerepet játszanak az emberek öngondoskodásában, a károsodott javak helyreállításában, egyúttal makrogazdasági jelentőségük is van, stabilizációs szerepet töltenek be az egyéni és közösségi szinten is.
Dr. Károlyi László biztonsági főigazgató az állami, társadalmi és postai infrastruktúra biztonsági szempontból kritikus elemeinek védelméről tartott előadást. A veszélyeket két kategóriába sorolta: természeti és civilizációs katasztrófák. A természeti katasztrófák lokálisan kezelhetők, a civilizációs viszont csak társadalmi szinten és összehangoltan. Az utóbbiak közül kiemelte a hagyományos és a kiber-terrorizmust, mint ami súlyos zavarokat képes okozni az állam és a társadalom működésében. A kritikus nemzeti infrastruktúra-halmaznak része a Magyar Posta is, azon belül a hálózat, a szállítás, az informatika és a kézbesítés. Informatikai területen folyamatos napi feladat a külső és belső veszélyek elhárítása (külső például a vírustámadás, spam, adatlopás, belső az adatvesztés vagy az üzletmenet-folytonosság megszakadása). A biztonsági szakemberek fő törekvése a hibák minimalizálása szabályozással, kontrollkörnyezettel, a humánbiztonság fokozásával. A folyamatban lévő fejlesztésekhez (számlavezetés, kártyarendszer) speciális biztonsági feladatok kapcsolódnak.
SZEKCIÓÜLÉSEK
Felsorolni is nehéz a szekcióülések témáit és előadóit. Nyolc szekcióban összesen 32 szakember tartott kiselőadást. A nyolc szekció: liberalizáció, kereskedelem, levél és csomag, üzemeltetés, hu-mán, minőség és közönségkapcsolat, informatika, pénzforgalom. A szekciók moderátorai: Dr. Oláh László, Zsuppán Géza, Kis Pál Jenő, Takács Pálné, Csutorás Márton. Előadók: Dr. Sümegi Péter, Dr. Baricz péter, Dr. Urbán Péter, Dr. Markó Katalin, Dr. Puskás Margit, Kakuk Ilona, Jambrik Mihály, Bedecs Andrea, Mohlné Gáspár Ildikó, Péterffy Gábor, Bubori Ferenc, Kis-Jakab Zoltán, Kocsisné Papp Pálfi Ágnes, Hohner Mihály, Török Balázs, Dudás Attila, Lipuszné Deák Zsuzsanna, Pintér István, Rajnai Attila, Takács Pálné, Némethné Eszenyi Judit, Konrát Ervin, Elekes Mária, Nagyné Haja Mária, Csesznok Miklós, Klotz Tamás, Bakai József, Fábos Zsolt, Kőrösi-Tímár Tünde, Csutorás Márton, Papp György, Vida Pál.
20 ÉVES A PSZE
Az országos konferencia keretében megemlékeztek a résztvevők a Postások Szakmai Egyesülete megalakulásának 20. évfordulójáról. Dr. Oláh László, örökös tiszteletbeli elnök idézte fel 1992. január 23-át, a PSZE alakuló ülését, annak előzményeit, körülményeit, és az eltelt két évtized legfontosabb történéseit. Kiemelte: az egyesület a Magyar Posta, a Postabank és a Providencia Biztosító támogatásával kezdte meg működését 20 évvel ezelőtt, mai tevékenységét a Magyar Posta, mint fő szponzor mellett a Posta Biztosító, az NMHH, a JNT Kft. és a Postaautó Duna Zrt. támogatja. A vidéki, szakági tagcsoportok munkájának beindulásához annak idején egy-másfél év kellett. Egy ideig kiemelkedően aktívak voltak a szakosztályok. Az elmúlt 20 évben sok fontos, jövőbe mutató témáról rendezett a PSZE országos szakmai napot, fórumot, valamint négy alkalommal több napos konferenciát, nem egyszer külföldi előadók részvételével. Az utóbbi években megélénkült a tagcsoportok munkája. 2000-ben felvételt nyert a PSZE a postai és távközlési szakmai szervezetek európai szövetségébe, amelynek rövid neve EuroJumelages, és egyik alelnökévé választotta a PSZE alapító elnökét, Dr. Oláh Lászlót.
A 20. születésnapját ünneplő PSZE tagjait és a konferencia résztvevőit levélben köszöntötte az EuroJumelages elnök-asszonya, Marie-Paule Richonnier.
Dr. Horváth Sándor a PSZE elnökségének döntése alapján a PSZE-díj arany fokozatát nyújtotta át Dr. Oláh Lászlónak, elismerve és megköszönve az egyesület érdekében kifejtett, elmúlt két évtizedes munkásságát.
A jövőről szólva Dr. Horváth Sándor elnök felvetette, hogy a 2013-ban bekövetkező hazai piacnyitást követően az egyesület tagságának meg kell fontolnia, marad-e a Magyar Posta és partnereinek kizá-rólagos szakmai szervezete, vagy az újonnan piacra lépő postai szolgáltatók felé is nyitni kíván.
A konferencia helyszínén a PSZE megalapítását és az eltelt 20 év munkáját dokumentumkiállítás mutatta be, melyet a Dél-alföldi Postatörténeti Alapítvány állított össze.
A KONFERENCIA ZÁRÓ PLENÁRIS ÜLÉSE
Záró plenáris ülés keretében Dr. Horváth Sándor elnök foglalta össze az országos konferencia munkáját. Elmondta: a XVIII. Országos Postás Konferencián 273-an vettek részt, a program feszített volt, negyven előadás hangzott el a bő másfél nap alatt. Sok értékes és aktuális téma került terítékre. A zsúfolt tematika, a feszített időkeret ellenére interaktivitásra, szakmai eszmecserére is volt mód, főleg a szekciókban, különösen ahol nem terveztek be a szakterületek túl sok előadót. A legnépszerűbbnek a HR és a liberalizációval foglalkozó szekció bizonyult. Újdonság volt, hogy informatikai szekciót is sikerült szervezni. A konferencia témái szakmailag értékesek voltak, célszerű a legfontosabbakat a következő hónapokban road show keretében több vidéki helyszínre elvinni, hogy a postások minél szélesebb köre ismerje meg, mint például az új postatörvény által bevezetett új fogalmak értelmezését, a jogszabályi és piaci környezet várható változásait.