2009. május 21-én a PSZE és a Lakossági Ügyfelek Üzletága szakmai napot rendezett az euró bevezetésének várható feladatairól.
A terem zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. A fórum résztvevőit Molnár Sándor főtitkár köszöntötte.
Elsőként Szarka Imre, a Magyar Posta portfolió menedzsment igazgatója tartott előadást. Felvázolta az Európai Unió létrejöttét, az euró, mint egységes fizetőeszköz megszületésének történetét. Jelenleg az Európai Uniónak 27 tagállama van, összterülete 4,3 millió négyzetkilométer, a lakosság lélekszáma összesen közel félmilliárd. 16 európai országban használják már az eurót. Legutóbb 2009. január 1-jén 
Szlovákia lépett be az euróövezetbe. Magyarországon a politikai szándék megvan az euro bevezetésére, de a gazdaság jelenlegi állapota még nem teszi lehetővé. Bár az euro magyarországi bevezetésének dátuma pillanatnyilag nem ismert, az átállás előkészítése megkezdödött. 2007-ben a kormány létrehozta a Nemzeti Euro Koordinációs Bizottságot (NEB), amelynek 7 albizottsága van. A pénzügyi szektor albizottságban Szivi László, a kommunikációs stratégiai albizottságban dr. Szász Katalin képviseli a Magyar Postát. A NEB feladata a Nemzeti Átállási Terv (NÁT) kidolgozása. A postai felkészülés elsősorban a pénzforgalmat és a bélyegkibocsátást fogja érinteni.
Balogh László, a Magyar Nemzeti Bank vezető nemzetközi tanácsadója a Nemzeti Euró Átállási Programot ismertette. Az MNB javaslatára a kormány 2007-ben döntött a Nemzeti Euro Koordinációs Bizottság felállításáról. A munka első szakaszában az elérhető nemzetközi tapasztalatok számbavétele és a magyarországi helyzet feltérképezése, a „honnan hová” kérdésére adandó válaszok kidolgozása történt meg. A Nemzeti Átállási Terv elkészült, első változatát 2008 júniusában a kormány elfogadta.
- Alapelvként fogalmazódott meg a tervben, hogy
- a céldátum ismerete nélkül is folytatni kell az alapozó előkészületeket
- az átállás időpontja a naptári-gazdasági év fordulónapja – január 1. lesz (egyelőre nem ismert, hogy melyik évben)
- rövid kettős készpénzforgalmazási időszakra (max. 1 hó) kell számítani
- Kettős ár feltüntetése kötelező lesz
- Szerződések folytonossága fontos alapelv
- A visszavonhatatlanul megállapított átváltási árfolyam kizárólagos használata úgyszintén
- Az átállási költségeket minden szereplő maga viseli
- Az átváltás miatti áremelés tilos!
Az euro bevezetése Magyarország számára nem választható lehetőség, hanem kötelezettség (az Európai Unióba való belépéssel vállalt feladat). Az áttérés feltétele a szigorú maastricht-i feltételek teljesülése Magyarországon. A legfontosabb feltételek:
- az államháztartási hiány nem lehet több 3 %-nál
- az infláció legalább 3 éven keresztül ne haladja meg a 2 %-ot
- az államadósság ne legyen magasabb a GDP 60 %-ánál
- a fenti teljesítmény stabilan fenntartható legyen
Az ERM-II rendszerben fontos az árfolyamingadozás +-15 %-os sávon belül, a sávközép körül tartása legalább 2 éven keresztül, minimális ingadozással. A bevezetés teljes átfutási ideje minimum 3 év.
Balogh László hangsúlyozta: a céldátum kitűzése nélkül is van értelme a felkészülésnek. A gyakorlati felkészülés első, korai szakaszánál tartunk. A világgazdasági válság lefékezte a folyamatot. Az euróra való áttérés vonatkozásában meghatározó lesz, hogy hogyan alakulnak a következő években a makrogazdasági folyamatok hazánkban.
Katarina Sachova, a Szlovák Posta tapasztalatairól beszélt. Elmondta, projektet hoztak létre az átállás előkészítésére, munkacsoportokkal, felelősökkel, határidőkkel. Első feladatuk az érintett területek beazonosítása, a kockázatok felmérése és ütemterv készítése volt. A beszerzésekhez (informatikai rendszer megteremtéséhez) specifikációkat készítettek, elindították a beszerzéseket. A folyamatokat valamint az elkészült IT elemeket tesztelték. Nagy hangsúlyt fektettek a szervezeten belüli és kívüli kommunikációra. Az érintett dolgozókat több hullámban képezték ki az átállásra. A projekt költségvetését 2007-ben készítették el, amikor még nem volt ismert minden részkövetelmény. 2008-ban a költségterv kiigazítására került sor. A felkészülés a postai berendezések beszerzését (bankjegy- és érmeszámlálók, infra bankjegyvizsgálók, eurokalkulátorok beszerzését), a postahivatalok biztonsági rendszerének megfelelővé tételét, a pénzfeldolozó központok rekonstrukcióját, a postahivatalok euróval való ellátásának és a korábbi nemzeti fizetőeszköz bevonásának megszervezését, valamint az informatikai rendszer átalakítását követelte meg
Tapasztalataik szerint a sikeres átállás egyik alapfeltétele a megfelelő kommunikáció volt. Készítettek kríziskommunikációs tervet is, de nem volt rá szükség. Céges ügyfeleik számára prezentációkat tartottak. Honlapjukon külön alsite-ot szenteltek az euro bevezetésével összefüggő információknak. A lakosság egy központi e-mail címre küldhette kérdéseit. 
Kiadványt, szórólapokat jelentettek meg. Sajtón és interneten keresztül tájékoztatták a lakosságot. A dolgozók számára belső kommunikációs kézikönyv készült, a leggyakoribb kérdéseket és válaszokat külön publikálták. Szakmai folyóiratuk is segített a kommunikációban az intranettel együtt. A dolgozók képzése három hullámban történt, tréningekkel folytatódott és vizsgával ért véget. 2009. január 2-án az átállás probléma nélkül megtörtént.
Monika Podolska – szintén a Szlovák Posta képviseletében – a bélyegkibocsátás és az euro bevezetésének összefüggéseiről tartott előadást. Bemutatta, hogy az eurót bevezető országok milyen gyakorlatot követtek az euro bevezetésekor saját bélyegkibocsátásukat illetően. Szlovákiában a régi postabélyegeket 2009. december 31-éig lehet használni. Jelenleg már csak bélyegcentrumokban lehet vásárolni régi bélyegeket. Szlovákiában – ellentétben néhány más országgal – a régi bélyegeket nem cserélik be euro-értékbenyomásos új bélyegre. Kettős címletű (korona és EUR értékfeltüntetéses) bélyegeket nem bocsátottak ki.
A szakmai nap hallgatói számos kérdést intéztek az előadókhoz, melyet azok legjobb szakmai tudásuk szerint megválaszoltak.
Lovászi József