„Az öngondoskodás lehetőségei és formái” címmel rendezett szakmai napot 2011. június 23-án Budapesten a PSZE.
A résztvevők száma 100 fölött volt. Nagyon jó hangulatú, érdekes, élményszerű és igencsak elgondolkodtató előadások hangzottak el jövőnk kérdéseiről és öngondoskodásunk legkülönfélébb területeiről, lehetőségeiről.
Dr. Horváth Sándor elnök megnyitója és bevezetője után Holtzer Péter tartott előadást „Nyugdíjkilátásaink” címmel. A kötelező magánnyugdíjpénztári megtakarításokkal kapcsolatos állami intézkedésekről hangzott el néhány gondolat, többek közt, hogy az állami nyugdíjrendszer egyéni számláinkon fogja a befizetett forintjainkat nyilvántartani. Jó lenne általánossá tenni a felismerést, hogy magunknak kell megteremteni a jövőnket a nyugdíjas éveink biztonsága és nyugalma érdekében, nem szabad csak az államtól várni segítséget. Példaként említette az előadó Németországot, ahol a megtakarításnak, „öngondoskodásnak” hagyománya van, jelentős arányt szánnak az emberek erre a családi kasszából. A régi hozzáállást nálunk is el kell felejteni, nem várhatunk „másra”, a látásmódunkon változtatni kell. Azonnal cselekedni kell, mert minél tovább takarékoskodunk, annál több lesz az az összeg (megtakarítás és hozam együtt), amivel állami nyugdíjunk kiegészítéseként gazdálkodhatunk majd. Cselekednie kell az államnak is, hiszen a társadalom öregszik, egyre kevesebb gyermek születik. A nyugdíjkerekasztalnál azon dolgoztak a szakértők, egyetemi kutatók, hogy összeállítsanak egy hosszú távú, politikamentes nyugdíjazási modellt (már 2008-ban is), amit van aki – szerinte tévesen – svéd modellnek hív, de nem lehet azzal összehasonlítani, hiszen a svédek évekkel ezelőtt vezették be, és volt egy jelentős tartalékuk, amit felhasználhattak. Ilyen a magyar költségvetésben sajnos nincs. Kardinális pontok vannak, amelyeket kiemelten kell kezelni, ezek befolyásolják az egész rendszert (modellt); a nyugdíjkorhatár, a születés és halálozási arány, a munkában töltött évek, az egészséges életmód stb. Természetesen az önhibájukon kívül jogosultságot nem szerzetteket az állam nem hagyja magára.
Pandurics Anett, a Magyar Posta Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgatója „A biztosítások szerepe, jelentősége az öngondoskodásban” címmel tartott előadást. Elmondta, hogy a válság előtt hazánk az uniós középmezőnyben volt a megtakarításokat illetően. A válság hatására csökkent a hitelfelvétel. A lakosság 52%-a nem rendelkezik megtakarítással. Egy felmérés szerint az emberek 63%-ának nincs három hónapra elegendő megtakarítása, pénztartaléka. A lakossági megtakarítás pedig nagyon fontos, nemcsak az egyes ember szempontjából, hanem a megtakarítások növekedése nemzetgazdasági célokat is támogat. A demográfiai változások hosszú távú problémát jelentenek a társadalombiztosítási rendszerben. A befizetett járulékok nem fedezik a nyugdíjrendszer kiadásait. Az állam rákényszerül a szociális segélyezés átalakítására, a közmunkaprogramokra, a munkanélküli segélyek átalakítására. Változások lesznek az egészségügyben is. Tízből 4 embert foglalkoztat a jövője. Aki takarékoskodik, elsődleges célja a majdani nyugdíjkiegészítés. Legfontosabb életcélok közé tartozik az otthonteremtés, a gyermekekről gondoskodás, a nyugdíj, az egészséges élet. A Posta Biztosító különféle megoldásokat kínál ezeknek a céloknak az eléréséhez.
Kövesdi Ferencné, a Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár IT elnöke „Nyugdíjmentés – öngondoskodás. A postások szolgálatában a 15 éves nyugdíjpénztár” címmel tartott előadásában leszögezte: A Postás Kiegészítő Nyugdíjpénztár küldetésének tekinti, hogy a postai, társvállalati, önkormányzati, vállalkozói munkáltatók és időskoruk anyagi biztonsága erősítése érdekében öngondoskodó munkavállalóik legmegbízhatóbb partnerei legyen a hosszú távú értékteremtésben. Sikerei zálogát a Magyar Posta Zrt. szerepvállalása az öngondoskodásban, a postások társadalmi megbecsülése, a meglévő bizalom, munkatársaink felkészültsége, ügyfélkapcsolatunk tudatos fejlesztése, a pénztár erősségeit felhasználó szervezeti, működési, szolgáltatási fejlesztés biztosítja. A kiegészítő nyugdíjpénztári tagság egyebek mellett azért előnyös, mert a tagdíjfizetéshez a munkáltató hozzájárul; a megtakarítás örökölhető; nem elidegeníthető; adókedvezmény vehető igénybe; hozamot termel. A felhalmozott pénz nyugdíjkiegészítésre használható vagy felvehető, a tag halála esetén a kedvezményezett örökli az összeget.
Kiss Zsuzsanna, a Postás Egészségpénztár ügyvezető igazgatója „Egészségpénztár a TB által nem finanszírozott ellátások kiegészítésére” című előadásában hangsúlyozta:az egészségbiztosítás is az öngondoskodás egyik formája. Egy speciális számla, ahol a gyűjtött megtakarításokat csak egészségügyi célok érdekében lehet felhasználni. A társadalombiztosítás által nem vagy csak részben finanszírozott termékek és szolgáltatások elszámolását teszi lehetővé. 36 egészségpénztár működik hazánkban. A Postás Egészségpénztár 2005 áprilisában alakult a Magyar Posta Zrt. kezdeményezésére. Nyílt pénztár, de a tagok 90 %-a postai munkakvállaló. A 2010. évi záró taglétszám 21.125 fő volt. A munkáltató a minimálbér 30%-ig havonta adhat egészségpénztári hozzájárulást, továbbra is a béreknél kedvezőbb feltételekkel, járulékmentesen, 19,04% adót megfizetve. A felhalmozott pénzt a tagok egészségük megóvásával kapcsolatos kiadásokra fordíthatják.
Dr. Nagy Ernő, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. stratégiai és fejlesztési igazgatója „Öngondoskodás Fundamenta szerződéssel – tanulságok a jövőre” című előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar társadalom az utóbbi évtizedben letért a takarékoskodás útjáról. Erőteljes fogyasztási igény alakult ki, a megtakarítási hajlandóság csökkent. A devizahiteleket tömegesen vették fel az emberek. 2008 őszén kijózanító pofonként jött a gazdasági válság. Az öngondoskodás újra a társadalmi figyelem fókuszába került. Öngondoskodás az, ha az ember nem arra vár, hogy mások oldják meg a problémáit, hanem önszántából önmaga cselekszik, önmaga keresi és találja meg a megoldást. Az öngondoskodás fogalomkörébe tartozik az otthonteremtés is, amiben a Fundamenta Lakáskassza komoly szerepet tud vállalni. Az előadó részletesen ismertette a Fundamenta Lakáskassza elmúlt évi eredményeit, az otthonteremtő takarékosság lehetőségeit, eszközeit.
Kérdések, hozzászólások után dr. Horváth Sándor, PSZE-elnök zárszavával ért véget a rendkívül nagy érdeklődés mellett lezajlott szakmai fórum. Az előadók mindegyike kiemelte: nagyon örült a lehetőségnek, hogy a postás szakmai egyesület aktív tagjaival megismertethette az öngondoskodás aktuális kérdéseit, lehetőségeit.