Magyar és külföldi előadók közreműködésével, országos logisztikai szakmai nap keretében emlékezett meg a Postások Szakmai Egyesülete és a Logisztikai Rendszerek Üzletága arról, hogy harminc évvel ezelőtt, 1978. december 1-jén kezdődött meg a gépesített levélfeldolgozás a Magyar Postánál.
A 2008. november 26-án Budapesten rendezett szakmai napon Dr. Horváth Sándor, a PSZE elnöke köszöntötte a résztvevőket.
Kis Pál Jenő osztályvezető ismertette a magyarországi gépi levélfeldolgozás hőskorát, a legendás Toshiba levélfeldolgozó gépsor 30 évvel ezelőtti bevezetésének előzményeit és eredményeit. Az előkészítés részeként 1973. január elsején bevezették az irányítószámokat. A nagyszabású előkészítő munka eredményeként két hónap múlva már a levelek 90%-ára írtak irányítószámot a feladók. Egy év múlva 96% volt az arány. 1975-ben született döntés a Toshiba gépsor beszerzéséről. 1978. december 1-jén kezdte meg működését a gépsor. Ekkor Magyarország Japán után a világ második országa volt, ahol a feldolgozó berendezés a kézzel címzett leveleken is képes volt felismerni az irányítószámokat a borítékokon lévő három piros vonal mellett. A gépsort egy 64 KB memóriakapacitású számítógép irányította. A berendezés 1990-ig működött, óránként 30-32 ezer küldeményt tudott feldolgozni.
Mihovics József osztályvezető a következő fejlődési szakaszt, az NEC levélfeldolgozó rendszert ismertette, amely 1990-ben váltotta fel a Toshibát. Az NEC szoftveres úton ismerte fel az irányítószámokat. Nem csak a piros jelölő vonalakat volt képes érzékelni, hanem a fekete szín telítettségét is. A gyártó a Magyar Posta kérésére integrálta az optikai karakterfelismerőt és a videókódoló berendezést. Ez a megoldás akkor világújdonságnak számított. A berendezés tudása, teljesítménye több paraméter tekintetében meghaladta a korábban üzemelő Toshibáét.
Fazekas Attila OLK-vezető a fejlődés harmadik szakaszáról, a budaörsi OLK-ról, illetve az ott üzemelő Siemens levélfeldolgozó rendszerről tartott előadást. Míg a Toshiba áteresztőképessége óránként 30 ezer küldemény volt, addig a Siemens rendszer már 38-40 ezer küldeményt dolgoz fel óránként. Az irányítószám kézírásos elhelyezéséhez már csak annyi szükséges, hogy a címmezőben legyen (nem kell kódjeleket, vonalakat tenni mellé). A vonalkód-olvasási arány 97 %-ra növekedett, a tévirányítás előfordulása 0,05 %-ra csökkent (a Toshibánál 1,1%, az NEC-nél 1% volt). Képes a berendezés nagyalakú küldemények feldolgozására is. Nemcsak számjegyeket, hanem alfabetikus karaktereket is képes felismerni, ennek köszönhetően a cím alapján kézbesítőjárásra képes kódolni (az irányítószám mellett a közelebbi cím felismerésével). A finomfeldolgozó gépsoron 23 programmal dolgoznak, 4040 irányra képesek válogatni a leveleket. Jelenleg Budapest és 92 vidéki város kapja a küldeményeket kézbesítőjárásra csoportosítva. A levélküldemények 75 %-a alkalmas gépi feldolgozásra. 2007-ben 830 millió levelet dolgozott fel az OLK, 2008-ban várhatóan az éves mennyiség 850 milliónál több lesz.
Ezt követően Kis Pál Jenő az új logisztikai hálózat 2004-2008 közötti átalakítását ismertette. Ennek egyik eleme volt, hogy a vasúti mozgóposta megszűnt (az utolsó postavonat 2004. június 16-án este 10 óra körül futott be Szegedről Budapest Nyugati pályaudvarra, ezzel lezárult a mozgósposta 136 éves története). Helyét a közúti postaszállítás vette át. A Magyar Posta a postavonatok helyett 60 db IVECO típusú, nagy méretű tehergépjárművet vásárolt, melynek mindegyikében 12 db csomagkonténer fér el. Ez adja a közúti gerincszállítás eszközrendszerét. A zsákos küldeményszállítást egységrakományos hordozóeszközök váltották fel. Jelenleg 2500 levélkonténerben és 158 ezer egységládában utaznak a levélküldemények. (A Toshiba idején 6-700 láda volt.) Szervezetileg különváltak a levélfeldolgozó üzemek, átalakult a járatrendszer. 2004-ben 18 feldolgozóposta volt, ma már 13 pontról beszélünk (OLK+12 PFÜ). Öt PFÜ-ből úgynevezett logisztikai pont lett.
Az elhangzottak után Szivi László vezérigazgató-helyettes köszöntötte a Magyar Posta logisztikai hálózatának szakembereit, illetve a jelenlévőket. Kiemelte a logisztikai rendszer fontosságát a levélszolgáltatás minőségének biztosításában, illetve szerepét az ügyfelek, a nagyfeladók megtartásáért folyó versenyben.
Szünet után külföldi előadók következtek. Elsőként Ján Magusin, a Szlovák Posta (Slovenská Posta, a.s.) automatizált feldolgozás üzemeltetési osztályának vezetője vázolta fel, hogy mikor és hogyan tért át a Szlovák Posta a gépesített levélfeldolgozásra, és milyen eredménnyel működik náluk az automatizált levélfeldolgozás. A rendszer bevezetését 1978-ban kezdték előkészíteni. Sokrétű modellezést követően alakították át a szállító és feldolgozó hálózatukat. A fő feldolgozó pontok számát hétről négyre csökkentették. 1999-ben Kassán és Pozsonyban, később Zólyom és Zsolna városában létesítettek gépi levélfeldolgzó üzemet. A négy feldolgozó pontra az ország természeti adottságai, földrajzi elhelyezkedése miatt, a D+1 napi átfutási idő biztosítása érdekében van szükség. Ivan Prsanec szállítási vezető elmondta: Szlovákiában 4 postai régió, 4 feldolgozó központ, 42 feldolgozó üzem, 1562 posta van. Radikális változásokra készülnek: két éven belül kb. 200-ra csökkentik a posták számát. A szállítási hálózatot is korszerűsítik. A 2. kategóriába tartozó (közönséges) levelek átfutási idejére vonatkozó normákat túlteljesítik. Első kategóriába tartozik a levelek 10%-a, ezeknél az átfutási normát nem tudják teljesíteni. A küldeményeknek csak 50 %-a alkalmas gépi feldolgozásra, főként azért, mert egyes nagyfeladók nem tartják be az optimális címzésre vonatkozó követelményeket. A küldemények 70%-át Pozsonyban adják fel, illetve 55-60%-át ugyanott és a város körzetében kell kézbesíteni.
José Manuel Coutinho, a Portugál Posta (CTT, Correios de Portugal, SA) hálózat-automatizálási osztályának vezetője elmondta: Portugáliában kb. 5 millió levélküldeményt kell feldolgozniuk naponta. 400 kézbesítőközpontjuk és 6000 kézbesítőjárásuk van. Az ország 500 km hosszú, 200 km szélességű. Az elsőbbségi küldeményeket kisebb gépjárművekkel szállítják autópályán, de az ország adottságai megnehezítik a D+1 napos átfutási idő teljesítését. Teljesítményük jelenleg 95%-os. A közönséges levelek 98%-át kézbesítik D+3 napon belül. 1972-ben tervezték meg az új hálózati modelljüket. 1975-ben kezdték meg a gépi feldolgozást, de több évben, szakaszosan történtek a beruházások. 1978-ban vezették be a 4 jegyű irányítószámokat, amelyet 1998-ban 7 jegyűvé bővítettek. 1996-ban helyeztek üzembe teljes körű leolvasó-kódoló és szortírozó gépsort. A 7 jegyű irányítószámokra alapozva utca-, utcaszakasz-, sőt ajtószám szintig képesek feldolgozni a küldeményeket. Összesen 190 ezer irányítószámot tartanak nyilván. Egy kézbesítőre átlagosan 30 ilyen kis irányítószám-körzet jut. 2000-ben telepítették az első sorbarendező gépi berendezést. 2003-tól teljes sorbarendezést végeznek. Jelenleg 3,8 millió küldeményt dolgoznak fel naponta géppel. A hibás kiolvasások aránya 5 ezrelék alatt van. Jelenleg 3000 kézbesítőjárásra sorbarendezik a küldeményeket, a jövőben ezt 4000 járásra szeretnék kibővíteni. A 7 jegyű irányítószámra való átállást alaposan átgondolták, gondosan előkészítették, nagyon sok segítséget adtak a nagyfeladóknak és a lakosságnak (internet, ügyfélszolgálati telefonvonal, kiadványok, ügyfélsegítő szoftverek, külső és belső kommunikációs munka). Egy év elteltével a levelek 50 %-án használták a feladók a 7 jegyű irányítószámot, jelenleg a közönséges küldeményeknél 70, az elsőbbséginél 80% az arány.
Dr. Horváth Sándor – üzletágvezetőként – a Magyar Posta logisztikai hálózatának átalakításáról adott áttekintést. Elmondta: egy gépesített feldolgozóközpontunk van (OLK), 12 manuális feldolgozóközpont, 33 átrakó pont és 3200 posta. Az OLK átlagosan 3,2 millió küldeményt dolgoz fel naponta. Néha 4 millió felettit, ez azonban már túlterheli a meglevő kapacitásokat. A stratégiai célok között szerepel, hogy a gépi kisalakú, nem elsőbbségi küldemények feldolgozási mélysége 10 ezer irány legyen, Budapest és 217 város esetében a feldolgozás kézbesítőjárásra történjen. A célok eléréséhez és a biztonságos üzemeltetéshez többletkapacitásra van szükség.
A lehetséges fejlesztési alternatívákat Dr. Aubrecht Csaba osztályvezető vázolta fel. Hangsúlyozta, hogy a postai piaci verseny miatt mindeképpen lépni szükséges. A levélforgalom 70%-át 50 nagyfeladó adja, megtartásuk létkérdés. Leszögezte: Magyarország földrajzi, úthálózati és egyéb adottságainak (Budapest-központúság) figyelembe vételével nagy levélfeldolgzó központnak Budapest közvetlen közelében kell lennie. Több variációt vizsgálnak az egyetlen feldolgozóközponttól (OLK) az OLK+1, OLK+2, OLK+3 pontos megoldásig. A gépi berendezésekkel szembeni elvárások között megfogalmazódik, hogy integrálható legyen a jelenlegi rendszerbe, konfigurációja bővíthető legyen, a videókódoló központ működjön együtt a feldolgozóközpontokkal, havaria esetén lehetőség legyen lokális működtetésre, legyen a berendezés képes a sorbarendezésre, a szortírozott küldeményeket legyen képes kötegekbe foglalni stb. Több központ esetén – tekintettel az egymás közti átszállítási időre – a küldeményeknek legkésőbb este 9 óráig be kell érkezniük az ország legtávolabbi pontjairól is a feldolgozóközpontokba. Jelenleg az OLK-ba történő beérkezésnél ezt az időpontot túllépi a gépkocsik egy része. A fejlesztés elmaradása azonban üzleti kockázatot jelent. Ezért várhatóan a közeljövőben döntés születik a fejlesztési irányokról és koncepcióról. A megvalósítás azonban nyilván éveket vesz majd igénybe.
dr. Lovászi József