A Postások Szakmai Egyesülete szegedi területi csoportja 2000. október 14-én, szombaton szakmai napot és vezetőségválasztó közgyűlést tartott a lakiteleki népfőiskolán. A kettős célú rendezvényen a 207 fős tagságból 120-an voltak jelen.
Tóth László, a területi csoport elnöke, hálózatüzemeltetési igazgatóhelyettes beszámolót tartott az elmúlt években az egyesület keretében végzett munkáról. 1992-től tekintette át a területi csoport tevékenységét. A beszámolóból kiderült: az eltelt időszakban országos postás konferencia volt Debrecenben, Miskolcon és Pécsett, ahol a szegedi régió 30-38 fővel képviseltette magát. Sokan vettek részt az országos szakmai napokon is, amelyeket évente 3-4 alkalommal rendezett a PSZE, főként Budapesten, esetenként vidéken. 1998-ban éppen a szegedi területi csoport volt a házigazdája Kecskeméten egy ilyen kihelyezett országos szakmai napnak. Az egyesület területi csoportja több alkalommal szervezett – a munkaidő kímélése jegyében valamilyen más rendezvényhez, nagyposta-vezetői értekezlethez, világnapi ünnepséghez kapcsolódóan – szakmai előadást központi szakemberek felkérésével. Orosháza 1-es posta vezetője és kollektívája szervezésében 1995-ben Gyopárosfürdőn került sor minden PSZE-tag meghívásával regionális egyesületi rendezvényre. 1996-ban szakmai „A jövő postája” címmel szakmai pályázatot hirdetett a PSZE területi csoportja. Nagy jelentősége volt annak, hogy 1999-ben a Magyar Posta Rt. és a Postások Szakmai Egyesülete közös gondozásában megjelent a Posta című szaklap, amelyet minden PSZE-tag ingyen megkap. Ez azokhoz a tagokhoz is eljuttatja a konferenciák előadásainak tartalmát, valamint a legfrissebb szakmai információkat, akik az országos konferenciákon és szakmai napokon a létszámkorlátok miatt nem vehetnek részt. A területi PSZE-csoport taglétszáma 1992-ben 59 volt, 1999-ben 128 fő, 2000-ben 207 fő volt, ami az egyesület iránti növekvő érdeklődést tükrözi. A beszámolót követő hozzászólások során elhangzott: jó az egyesület munkája, de többen szeretnének részt venni az országos konferenciákon, szakmai napokon. Dr. Oláh László PSZE-elnök hozzászólásában elismeréssel szólt a szegedi csoport tevékenységéről, megköszönve azt az aktivitást is, amellyel a területi csoport vezetősége segítette a PSZE országos szerveinek tevékenységét. A PSZE-elnök méltatta azt a támogatást is, amelyet az igazgatóság vezetése nyújt az egyesület munkájához.
A rendezvényen két, nagy érdeklődéssel kísért és tetszéssel fogadott szakmai előadás hangzott el.
A nemzeti posták fejlődése és a Magyar Posta jövője
Dr. Oláh László igazgató, nemzetközi főtanácsadó, a PSZE-elnöke előadásában elmondta: a Magyar Posta fejlődése olyan irányt vett, amely megfelel a nemzetközi tendenciáknak. A gazdasági és technikai változások a 90-es években arra ösztönözték a nemzeti postákat, hogy „megmozduljanak”, alkalmazkodjanak a kihívásokhoz. A legtöbb helyen szétvált a posta és a távközlés, változott a postai piacot szabályozó törvény, erősödött a piaci verseny, az értékesítés erősödése irányába változott a posták szervezeti felépítése. Svédországban például 26 versenytársa van az állami postának, de nem félnek, mert olyan minőséget produkálnak, amely megtartotta az ügyfelek nagy részét. A francia posta másfél év alatt felépítette a maga integrált postahálózatát. Ezt az utat érdemes követnie a Magyar Postának is. A világméretű globalizáció nemzetközi összefogásra, gazdasági társulásokra ösztönzi a fejlett országok postáit. Vegyes vállalatok százai alakulnak. A Magyar Posta a fejlett európai posták középmezőnyébe tartozik, kivéve a technikai felszereltség színvonalát. A Magyar Postának nem kell betagolódnia nemzetközi konzorciumba úgy, hogy elveszítse nemzeti jellegét. Világos stratégiára, pontos elképzelésekre van ugyanakkor szükség az alkalmazkodáshoz, a szolgáltatások fejlesztéséhez. Sokféle rugalmas, ügyfélbarát szolgáltatás kell a sikeres üzletmenethez. Másutt bevált szolgáltatások gyors átvételére is lehetne itt gondolni. A világ fejlett postái korszerűsítették üzletszabályzatukat, kezelési rendjüket. Ebben korszerű, ügyfélbarát gondolkodásmód vezérli őket. Mi e tekintetben késésben vagyunk. Az elkészült stratégiát meg kell ismertetni a dolgozókkal, úgy, ahogy például a svájci posta tette.
Integrált Postahálózat napjainkban
Kossa György IPH-igazgató arról beszélt, hogy az IPH-technológia nemcsak néhány ember, hanem a 44 ezer postás dolgozó szellemi terméke lesz, mert a postáért, a postásokért készül. A bevezetésre kerülő technológiát egyébként már 13 ország postája alkalmazza, több mint 40 ezer Riposte munkaállomás működik a világ postáin és 90 ezret terveznek. Napjainkban ér véget a Magyar Postánál az IPH-program felülvizsgálata. 500 gépes posta telepítése novemberben elkezdődik. A kérdés az, hogy a fennmaradó 500-ból 100 posta „front office” rendszerű lesz-e vagy sem. Felmerült az a gondolat is, hogy mind a 3200 posta lehetne „front office” rendszerű a pénztárgépek 2001. január elsején esedékes cseréjéhez kapcsolódóan. Ezekről a kérdésekről a Magyar Posta vezetése fog döntést hozni.
Ami a jelenlegi helyzetet illeti: a háttérgépesítés első fázisa elkészült. Június 16-tól négy gépes pilot postán tesztelik a rendszert. A posták 90 százaléka kész a telepítésre. Az adatközpont elkészült, a rendszerfelügyeletet, a help desk-et átadták. Elkészült a szabályozás is, és folyamatban van az oktatás. A pilot postákon (Gyömrő, Pomáz, Budapest 25 és 63) szerzett legfontosabb tapasztalatok szerint a rendszer működőképes és gyorsan javítható, kezelése megtanulható, a teszteredmények jók, a rendszer segíti a posták munkáját. Hamarosan indul a tesztelés Dorog 1-es postán is, amely igazi átrovatoló posta, az ott szerzett tapasztalatok tehát nagyon fontosak lesznek. Folyamatban van a „front office” rendszer tervezése. Ennek tesztelésére január-február hónapban kerül sor. A rendszer működésének alapfeltétele a megbízható adatátviteli hálózat, e tekintetben vannak gyenge pontok, az adatátviteli végpontok kiépítése, a megfelelő sávszélesség biztosítása a jelenlegi adottságok közepette lassabban halad a tervezettnél. Várható, hogy lesznek olyan posták, ahol az on-line (a rendszer berendezései közötti állandó) kapcsolat helyett a napi három-négyszeri kapcsolt vonali összeköttetéssel oldható meg az adatforgalom.
A felhasználók oktatása októberben befejeződik. A végleges bevezetésig változáskövető oktatás lesz a továbboktatók és a felhasználó oktatók számára. A végfelhasználók a telepítés és az élesüzemi indítás között ismerhetik meg az aktuális tudnivalókat. Éles induláskor az oktatók jelen lesznek, utána a Help Desk-re lehet támaszkodni. Az összes addig előfordult hibát és annak megoldását leírják egyébként és felhelyezik a rendszerre, amely segítségként bármikor igénybe vehető.
Az új, vonalkódos küldeményazonosító címkék a nemzetközi szabványoknak megfelelnek. Arculati üzenetük az, hogy a Magyar Posta korszerű technológiával dolgozik. Ez lesz a Magyar Posta legnagyobb léptékű okmánycseréje. A vonalkódos rendszer le van védve, s piacmegtartó szerepe is lesz.
Az IPH-ban további lehetőségek is rejlenek. A PC alapú technológia lehetővé teszi a korlátlan bővítést. Az optikai leolvasónak köszönhetően a rendszer képes lesz aláírás, ujjlenyomat, személyigazolvány, útlevél-kép, vagy bármilyen kisebb méretű dokumentum beolvasására és elektronikus formában történő továbbítására. Megfelelő szoftveres támogatással képesek lesznek a posták akár ujjlenyomat-vizsgálatra is. Illeszteni lehet a rendszerhez mobil vonalkód-leolvasókat, vonalkód-nyomtatókat, nagy teljesítményű képdigitalizáló berendezést, lehet a rendszeren futtatni banki számlavezetést támogató szoftvert, s ezekben később komoly üzleti lehetőségek rejlenek. Az adatok központi terítésének köszönhetően garantálni tudja a Magyar Posta, hogy az ország egész területén egyszerre vezet be új szolgáltatást. Ugyanennek a technikának köszönhetően postahelyre és személyre szóló utasítások gyors továbbítása lehetséges. Segíteni fogja a rendszer a posta vezetését is azzal, hogy forgalmi adatokat szolgáltat, mintavételt, teljes vagy részleges vizsgálatokat tesz lehetővé (küldeményszóródás, küldeményszerkezet alakulása stb.). A statisztikai adatgyűjtés központi lekérdezéssel fog működni, kevesebb beszámoló- és jelentésírásra lesz szükség. A postáknak kevés forgalmi adatot kell külön kezelniük (ilyen például a közönséges küldemények mennyisége), de ez is bevihető lesz az IPH-rendszerbe.
Vezetőségválasztás
A PSZE területi csoportjának közgyűlése egyúttal megújította a csoport vezetőségét. A jelenlévő egyesületi tagok elnöknek ismét Tóth Lászlót, alelnöknek Kotroczó Dezsőt, titkárnak dr. Lovászi Józsefet, vezetőségi tagnak Bicskeiné Csányi Máriát és Z. Nagy Lászlónét választották meg. A vezetőség póttagja lett Flaisz Károly, Kun Jánosné és Papp Szilvia. Az országos PSZE küldöttközgyűlésekre a szegedi területi csoport tagjainak képviseletében Juhászné Pálnok Lenkét, Kálmánné Csarnai Máriát, Kotroczó Dezsőt, Kun Jánosnét, dr. Lovászi Józsefet, Papp Szilviát, Szanyi Gézát, Szitás Istvánnét, Tóth Lászlót, Tóth Tímeát, Verók Istvánt és Z. Nagy Lászlónét delegálták.