XVIII. Országos Postás Konferencia, Visegrád, 2012. november 19-20.

Bakati Gábor, pénzforgalmi vezérigazgató-helyettes Stratégiai és üzleti kihívások a pénzforgalom területén című előadásában kifejtette: a hagyományos postai szolgáltatások piacának visszaesése főként azzal magyarázható, hogy a fizikai csomagszállítási szolgáltatás kivételével minden más szolgáltatásunknak van már elektronikus helyettesítő terméke. Az elektronikus termékek korszerűen, kényelmesen, helyhezkötöttség nélkül, bárhol használható elektronikus eszközökön keresztül érhetőek el. Mára kiépültek a hagyományos levelezési és fizetési formákat kiváltó elektronikus szolgáltató rendszerek is (e-közigazgatás, e-kereskedelem, e-banking). Stratégiai szempontból a helyettesítő termékek eme széles spektrumban és korszerűségben megvalósuló ’támadása’ számít a posta számára a legnagyobb kihívásnak. A postai stratégia fókusza a hosszú távú piacképesség megőrzése, a fenntartható fejlődés biztosítása, melynek sarkalatos elemei a fizikai küldeményforgalom, az elektronikus posta és a pénzügyi szolgáltatások. Bakati Gábor hangsúlyozta, hogy a hagyományos levél- és csekkforgalom vissza nem fordítható, csökkenő trendjét új szolgáltatások bevezetésével kell ellensúlyozni. A Magyar Posta fő célkitűzése a pénzforgalmi szolgáltatások terén a meglévő, korszerűsített szolgáltatások megtartása, a portfolió bővítése új elemekkel, amely diverzifikáció saját ügyfélkör megteremtését, új piaci szegmensek megnyerését teszi lehetővé. A pénzforgalmi stratégia egyik kiemelt célja a hagyományos pénzforgalmi termékek (sárga csekk, készpénz-kifizetés) megújítása, modernizációja. A posta jelenlegi ügyfélkörének megtartását és új ügyfélkör akvirálását a lakossági és vállalati szám-lavezetés és kártyaszolgáltatások bevezetése, a megtakarítási szolgáltatások bővítése, és a lakossági piacon az állampapír direkt forgalmazása teszi lehetővé. A pénzügyi stratégiai partnerkapcsolatok és a közvetített termékkör postai alapképességekhez való illesztése szintén kiemelt feladat.

P1610890Puskás Margit törzskari vezérigazgató-helyettes az új postai szabályozásról és a várható piaci hatá-sairól szóló előadásában a postatörvény fő elemeit foglalta áttekinthető rendszerbe. A postai szolgál-tatások több csoportba sorolhatók: egyetemes, egyetemest helyettesítő és egyetemest nem helyettesítő szolgáltatások alkotják a három fő kategóriát. Kissé leegyszerűsítve egyetemes szolgáltatás a nem könyvelt levélküldemény, 2 kg súlyhatárig, valamint a postacsomag, 20 kg-ig. Az egyetemes szolgáltató köteles ezeket, mint alapszolgáltatásokat, az ország egész területén, minden polgár számára elérhető helyen és elérhető áron biztosítani. Egyetemest helyettesítő szolgáltatások alkotják a következő kategóriát, melyet engedélyes szolgáltatók és az egyetemes szolgáltató nyújthat. Az egyetemest nem helyettesítő szolgáltatásokat bejelentés alapján lehet majd végezni. A postatörvény fenntart az egyetemes szolgáltató számára egy speciális részpiacot, a hivatalos irat-szolgáltatást, valamint monopoljogot biztosít a postabélyeg kiadására. A törvény újdonsága, hogy nem szolgáltatókat, hanem részpiacokat szabályoz. Az egyetemes szolgáltatások ára hatóságilag kontrollált, a helyettesítő és nem helyettesítő termékek esetében szabadáras. Minden piaci szereplő köteles árbevételének max. 10%-áig terjedő mértékben hozzájárulni az egyetemes szolgáltatások fenntarthatóságának támogatásához.

P1610901.jpgRajnai Attila, gazdasági vezérigazgató-helyettes előadásában a piaci kihívásokkal és az azokra adandó, lehetséges válaszokkal foglalkozott. A legnagyobb kihívásnak a levél- és csekkforgalom csökkenését, a liberalizációt és a társadalmi generációváltás jövőbeni hatásait nevezte meg. A Ma-gyar Posta stratégiája a hagyományos szolgáltatások modernizálását, a pénzügyi szolgáltatások fejlesztését, az info- és telekommunikációs szolgáltatások portfolióba emelését tűzte ki célul. Az átdolgozott stratégiát 2012-ben az állam, mint tulajdonos, megerősítette. A végrehajtást azonban kritikus – részben külső, részben belső – tényezők nehezítik. Például különféle állami intézkedések okoznak a Magyar Posta számára pénzügyi terhelést (kötelező bérfejlesztés, pénzügyi tranzakciós járulék bevezetése, kafetéria-szabályok módosítása, dohányáruk forgalmazásának megszüntetése, elektronikus útdíj többletköltségei, negyedik mobilszolgáltatóval kapcsolatos bonyodalmak stb.). Belső nehezítő tényezők találhatók az emberi erőforrások, pénzügyi feltételek, informatika, technológia, üzemeltetés területén. Mindez nehezíti, hogy a Magyar Posta az állami elvárásoknak megfelelően sikeres, költséghatékony, nyereséges, hitel és adósság nélküli gazdálkodó szervezet legyen, amely stabil munkahelyet, biztos jövedelmet, megfelelő munkakörnyezetet nyújt dolgozóinak. Erről, mint célról természetesen nem lehet lemondani. Ezt szolgálják az eddigi és a változó körülmények miatt ezután várható intézkedések.

P1610914.jpgPandurics Anett, a Magyar Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója előadását nemzetközi példákkal kezdte, sorolva, hány postának van Európában, illetve a világban bankja és biztosítótársasága. Nem csoda, a hagyományos levélvolumen csökkenésére a posták válasza a földrajzi terjeszkedés mellett a termék- és szolgáltatáspaletta bővítése volt. A banki és biztosítási szolgáltatások szinte minden országban jelentős szerepet játszanak a posták életében. A Magyar Postánál szinte azonos e két szolgáltatás súlya a bevételekben. 2011-ben a Posta Biztosító a hazánkban működő 36 biztosító társaság közül az első helyen állt. 2007-ben 1, 2012-ben már 2 millió ügyfelet tudhatott magáénak. A termékpaletta mára teljessé vált, nem bővül tovább, legfeljebb egyik-másik eleme módosul, cserélődik. A Magyar Posta új szolgáltatásainak első igénybevevője gyakran maga a Posta Biztosító, mint például most a fehér csekk használatában, vagy a csekkszkennerek által átadott adatok fogadásában. A biztosítások nagy szerepet játszanak az emberek öngondoskodásában, a károsodott javak helyreállításában, egyúttal makrogazdasági jelentőségük is van, stabilizációs szerepet töltenek be az egyéni és közösségi szinten is.

P1610916.jpgDr. Károlyi László biztonsági főigazgató az állami, társadalmi és postai infrastruktúra biztonsági szempontból kritikus elemeinek védelméről tartott előadást. A veszélyeket két kategóriába sorolta: természeti és civilizációs katasztrófák. A természeti katasztrófák lokálisan kezelhetők, a civilizációs viszont csak társadalmi szinten és összehangoltan. Az utóbbiak közül kiemelte a hagyományos és a kiber-terrorizmust, mint ami súlyos zavarokat képes okozni az állam és a társadalom működésében. A kritikus nemzeti infrastruktúra-halmaznak része a Magyar Posta is, azon belül a hálózat, a szállítás, az informatika és a kézbesítés. Informatikai területen folyamatos napi feladat a külső és belső veszélyek elhárítása (külső például a vírustámadás, spam, adatlopás, belső az adatvesztés vagy az üzletmenet-folytonosság megszakadása). A biztonsági szakemberek fő törekvése a hibák minimalizálása szabályozással, kontrollkörnyezettel, a humánbiztonság fokozásával. A folyamatban lévő fejlesztésekhez (számlavezetés, kártyarendszer) speciális biztonsági feladatok kapcsolódnak.

Folytatás a 3. oldalon!

Böngésszen tovább!