XVIII. Országos Postás Konferencia, Visegrád, 2012. november 19-20.

Bő másfél nap, 273 résztvevő, 40 előadás – ez volt a XVIII. Országos Postás Konferencia gyorsmérlege számokban. A helyszín Visegrád, az időpont 2012. november 19-20. A konferenciát a Magyar Posta támogatásával a Postások Szakmai Egyesülete szervezte.

A rendezvény aktualitását az adta, hogy 2013. január 1-jétől az Európai Unió többi országához hasonlóan hazánkban is teljessé válik a postai piac liberalizációja. A hazai postai piac 2013-tól érvényes új szabályairól 2012. október 29-én alkotott törvényt az országgyűlés. A törvény új szituációt, élesebb versenyhelyzetet teremt, amihez a Magyar Postának alkalmazkodnia kell.

A konferenciát Dr. Horváth Sándor, a Postások Szakmai Egyesülete elnöke nyitotta meg.

PLENÁRIS ÜLÉS

P1610705.jpgHorváth Gergely Domonkos, a Magyar Posta Zrt. elnöke nyitóelőadásában hangsúlyozta: az állam bízik a Magyar Postában, a lakosság is bízik, de a postások igyekezzenek jobban megtartani az ügyfeleket. Minden igénybevevőnek éreznie kell, hogy a postától valódi szolgáltatásokat kap, és nem szívesség az, ha kiszolgálják – hangsúlyozta  . Az egyébként indokolt szabályokat a postásoknak ügyfélbarát módon kell alkalmazni. Munkakultúra tekintetében is meg kell újulnia a társaságnak ahhoz, hogy 20 év múlva is álló- és ne hullócsillag legyen.

Mandelik Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium P1610726.jpgosztályvezetője az új postatörvény lényegi vonásait, alapelveit ismertette. Kiemelte: az országgyűlés által 2012. október 29-én elfogadott új postatörvény más, mint a korábbi. Lényege az uniós szabályozás átültetése, az egyetemes szolgáltatások folyamatosságának biztosítása és a már kialakult piac továbbfejlesztése. A törvény a versenyfeltételek kiszélesítése mellett is nagyobb mozgásteret ad az egyetemes szolgáltatónak. Nyolc évre szól az egyetemes szolgáltató megbízása. Monopoljogot kap a hivatalos irat-szolgáltatásban. Az egyetemes szolgáltatást helyettesítő kínálatot is nyújthat, az egyetemesre vonatkozó kötöttségek nélkül. Az egyetemes szolgáltatások díja hatósági kontroll alatt lesz, de az úgynevezett „ársapka” keretein belül a szolgáltató maga határozhatja meg az egyes díjtételeket. Az egyetemes szolgáltatások minőségét nem törvény írja elő, hanem az állam és a szolgáltató megállapodása tartalmazza. Az egyetemes szolgáltató feladatokat kaphat / vállalhat át az államtól a közszolgáltatások területén. Az engedélyes postai szolgáltatókkal piaci alapon állapodhat meg, például a hálózathoz való hozzáférés díjaiban. Újdonság az egyetemes postai szolgáltatásokból eredő versenyhátrányt kompenzáló támogatási alap létrehozása, amibe minden szolgáltatónak árbevétel-arányosan kell hozzájárulást fizetnie.

P1610741.jpgDr. Szebeny Botond, a PostEurop főtitkára a postai piac nemzetközi tendenciáiról tartott előadást. Több megatrendet említett: gazdasági világválság, vágtató technikai fejlődés (okostelefonok, tabletek stb. rohamos elterjedése), csökken a hagyományos levélmennyiség, szűkül a postahivatalok és a postai alkalmazottak száma. Növekszik viszont a csomagszolgáltatások volumene. A „reménysugarat” tehát az e-kereskedelem jelenti: az internet-haszálók 58%-a vásárol a világhálón, s az árucikkeket házhoz kell szállítani. Ebben találhatják meg a posták a fejlődés lehetőségét. Az európai postai piac 2013. januári teljes liberalizációjától nem kell félni. Ahol a piacnyitás már megtörtént, nem következett be jelentős piaci átrendeződés a korábbi nemzeti posták rovására, mert elvégezték a „házi feladatot”: technológiai fejlesztések, szervezeti korszerűsítések, hálózat racionalizálása, üzleti kultúra-váltás. A világgazdasági válság lassan fog elmúlni, a digitális technológia fejlődése töretlen lesz a következő időszakban is, a postai piac liberalizáltan működik. A nemzeti posták jövője a globális trendeken és a helyi alkalmazkodáson múlik.
Németh Emil, üzemeltetési vezérigazgató-helyettes a Magyar Posta jelenlegi helyzetéről beszélt. A versenytársak itt vannak, cégeket vásárolnak fel, készülnek a piacnyitásra – hangsúlyozta. A Magyar Posta közel 34 ezer dolgozóval, ezen belül 12 ezer kézbesítővel, 2700 postahellyel, 3600 gépjárművel, az egész országot lefedő hálózattal, több mint 175 milliárd forintos üzleti bevétellel rendelkezik. „Gyufásdoboztól a traktorgumiig bármit” eljuttat a feladóktól a címzettekhez. A kihívásokra további fejlesztésekkel ad válaszokat a társaság. Az alap-IT 2013 májusára minden postán meglesz, folytatódik a csekkszkennerek telepítése, a nagyobb posták nyitott pultossá alakítása, ügyfélhívók felszerelése, a levélfeldolgozás mélységének növelése, a csomagkézbesítők PDA-val való ellátása, a gépkocsik GPS-szel történő felszerelése. 2012-ben átalakult a postahelyi irányítás, ami a technológia helyett az értékesítést állította a középpontba. Számos intézkedés történt a kézbesítés hatékonyságát és az értékesítési eredmények fokozását illetően is.

P1610781.jpgGeszti László vezérigazgató röviden áttekintette, mi hogyan valósult meg abból, amit a 2011. évi postás konferencián, Balatonkenesén, előadásában célként fogalmazott meg. Működik a kontrollinggal összekapcsolt gördülő tervezés, átalakult az irányítás (bár a központi létszám még mindig magasabb a kelleténél), közel ezer belső utasítást összevontak vagy megszüntettek, kialakult egy új jövőkép, átdolgozták a stratégiát (ami immár 64 oldal, közérthetően íródott, és nem titkos, mint a régi). Beruházásoknak köszönhetően a Magyar Posta technikailag felkészült a versenyre (feldolgozó központ, zsiro, országos hálózat). Öncélú beruházási költekezésre nincs szükség, helyette inkább egységes értékesítési szervezet és szemléletváltás kell.

P1610795.jpgGion Gábor, a Deloitte Magyarország könyvvizsgáló és tanácsadó cégcsoport elnök-vezérigazgatója a világméretű válságról és az arra adható lehetséges válaszokról tartott előadást. A banki válság által kiváltott globális visszaesés, amelyben élünk, hasonló az 1930-as években tapasztaltakhoz. Elhúzódó recesszióra, stagnálásra kell számítanunk. Az államadósság olyan mértékű, hogy sok ország csak 10-20 év alatt tud belőle kikerülni. A következő években ezért gazdasági-pénzügyi bizonytalanságra, ideges piacokra, hirtelen ingadozásokra lehet számítani. A válságra az Európai Unió vezetésének nem sikerült még hatékony választ találnia. A társadalmak elöregedése, a nagyvonalú szociális juttatások súlyosbítják az államháztartások helyzetét. A banki válság kezdete óta 84%-kal nőtt az államadósság az unióban, 20 évbe telik, mire ledolgozzák az országok. Az államok válasza eddig a szabályozás intenzívebbé tétele és az elvonások növelése volt, ami a gazdasági növekedést, így az államadósság-csapdából való kilábalást fékezi. Ez a helyzet Magyarországon is. A szabályozás túlzásainak csökkentésével, a piaci liberalizációval kellene a növekedést beindítani. Változó világban a változatlanság fenntartásával nem lehetséges a túlélés.

P1610804.jpgVarga Dezső üzleti és koordinációs vezérigazgató-helyettes azt emelte ki, hogy a Magyar Posta a liberalizációra való felkészülésben ugyanazt tette és teszi, mint a többi ország postája (technológiai fejlesztések, termékportfolió átalakítása, akvizíciók). Az új magyar postatörvény új fogalmakat alkotott, új szemléletre ösztönöz. Új szolgáltatók lépnek majd piacra 2013-ban. Éles verseny főként a tömeges közönséges levelek piacán valószínű, különösen a nagyfeladók és a nagyvárosok jelentik a konkurens szolgáltatók számára a célpiacot. A törvény azonban komoly feltételeket támaszt a piacra lépő engedélyes szolgáltatókkal szemben. A Magyar Postának az egyetemes szolgáltatások mellett számos lehetősége lesz árbevétel-növelő, helyettesítő termékek bevezetésére. Komoly fejlődési lehetőségeket tartogat a csomag üzletág is.

Folytatás a 2. oldalon!

Böngésszen tovább!