XVII. Országos Postás Konferencia, Balatonkenese, 2011. november 4-5.

2011. november 4-5-én Balatonkenesén rendezte meg a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete a XVII. Országos Postás Konferenciát. A két napos rendezvény előadói és résztvevői arra a fő kérdésre keresték a választ, hogy milyen teendői vannak a Magyar Postának a 2013. január 1-jével bekövetkező teljes piacnyitásig a sikeres felkészülés, a piaci pozíciók és a munkahelyek megtartása érdekében.

NOVEMBER 4., PÉNTEK
PLENÁRIS ÜLÉS

A XVII. Országos Postás Konferenciát dr. Horváth Sándor, a PSZE elnöke nyitotta meg, majd dr. Oláh László örökös tiszteletbeli elnök mondott bevezetőt, melyben hangsúlyozta: 1967-ben rendeztek először országos postás konferenciát, ez sorrendben a 17. Kezdetben kétévente volt országos postás konferencia. Az 1990-es szétválást követően 1994-ben Debrecen, 1998-ban Miskolc, 2000-ben pedig Pécs adott otthont a konferenciának. 20111104-05-XVII-OPK_Balatonkenese-02.jpgEzt követően 11 év szünet következett. A mostani konferencia azért fontos, mert nagy kihívások előtt áll a Magyar Posta, különös tekintettel a 2013-ban bekövetkező teljes liberalizációra.
Köszönet a társaság vezetésének és a szponzoroknak, akik támogatták a rendezvény megszervezését!

A megnyitó után bő másfél napig egyik előadás a másikat követte. Az ország minden részéből érkezett 256 résztvevő nagy érdeklődéssel vett részt a plenáris üléseken, de jutott idő arra is, hogy szekciókban és workshop-okon foglalkozzanak egy-egy részterület problémáival, fejlesztésével, feladataival. A konferencia plenáris ülésein elhangzott legfontosabb gondolatokat az alábbiakban foglaljuk össze.

20111104-05-XVII-OPK_Balatonkenese-03.jpgA plenáris ülés első előadója Horváth Gergely Domonkos, a Magyar Posta Zrt. elnöke, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója volt, aki az állam, mint tulajdonos szerepéről, az állam és vállalatai viszonyáról tartott előadást. Többek közt kifejtette: az állami társaságokkal az állam tulajdonosként, szabályozóként és megrendelőként áll kapcsolatban. Tulajdonosként az állami tulajdon struktúrájának alakítása, az ellenőrzés és a támogatás a fő feladata. A Magyar Postával szemben az állam tulajdonosi elvárása az, hogy legyen szolgáltatásorientált, lássa el közszolgáltatói feladatait, legyen piacképes, tartsa meg piaci részesedését, fejlessze szolgáltatásait és technológiáját, pénzügyi szempontból legyen stabil, eredményesen gazdálkodjon, és termeljen osztalékot az állami költségvetésnek. Az állami tulajdonos a jövőben modern, eredményes postavállalatot szeretne látni a liberalizált postai piacon. Az elmúlt 8-10 évről megjegyezte: a fejlesztések helyett a sodródás jeleit látta. Pénzügyi és stratégiai szempontból ugyan jól áll a társaság, de erőteljes fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy 5 év múlva osztalékot legyen képes fizetni a tulajdonosnak. Amennyiben a Magyar Posta hatékonyan gazdálkodik és nyereségét megtérülő fejlesztésekre kívánja fordítani, a tulajdonos osztalékfizetés helyett hozzá fog járulni ahhoz, hogy nyereségét fejlesztésekre fordítsa.

20111104-05-XVII-OPK_Balatonkenese-04.jpgDr. Puskás Margit, a Magyar Posta Zrt. címzetes vezérigazgató-helyettese az Európai Unió 3. számú postai irányelvének várható hatásairól tartott előadást. Mint ismeretes, a postai monopóliumok lebontásának, a piac fokozatos liberalizálásának folyamata zajlik az Unió tagországaiban. Hazánkban 2012. december 31-ig a levélpiac az 50 gr alatti súlyú küldemények vonatkozásában a fenntartott szolgáltatások kategóriájába tartozik. Törvény szabályozza az egyetemes szolgáltatások ellátását, illetve új piaci szereplők belépésének feltételeit. Brüsszel túl szigorúnak ítélte meg a piacra lépés magyarországi feltételeit, kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett. A 3. sz. postai irányelv a monopoljogok teljes megszüntetését és a piacra lépési korlátok lebontását irányozza elő. Hazánkban ez 2013. január 1-jén lép életbe. Változatlanul állami felelősség marad az egyetemes postai szolgáltatások biztosítása, egy vagy több szolgáltató kijelölésével. A teljes liberalizáció hatására több változás várható, így például új vevőkör és szolgáltatói típus is megjelenhet, utóbbiak között például az úgynevezett konszolidátorok, illetve hálózati hozzáférést kérő postai szolgáltatók. A konszolidátorok több megbízó küldeményeit együtt adják fel, a nagyobb mennyiségért nagyobb kedvezményt fognak igényelni. Ez csökkenti ugyan a Magyar Posta bevételeit, de piacmegtartó hatású lesz. Lesznek alternatív postai szolgáltatók is, akik küldeményeket gyűjtenek, kezelnek, de a továbbítást, feldolgozást és kézbesítést a kiépített logisztikai rendszerrel rendelkező Magyar Postától fogják igényelni. A kapacitások kihasználása, munkahelyek megtartása szempontjából üzleti érdeke lesz a társaságnak, hogy befogadja és kielégítse majd ezeket a hálózati hozzáférési igényeket, amihez új nagykereskedelmi szolgáltatási portfóliót célszerű kialakítania.

20111104-05-XVII-OPK_Balatonkenese-05.jpgDr. Szebeny Botond, a PostEurop főtitkára arról tartott előadást, hogy az európai posták mit tesznek a válság és a liberalizáció körülményei közepette. Elmondta, hogy a PostEurop 50 ország hagyományos postai szolgáltatóit fogja össze. Ez 2,1 millió postai alkalmazottat, 175 ezer ügyfélablakot, 800 millió ügyfelet jelent, és földrajzilag lefedi Európa teljes területét, valamint a világ küldeményforgalmának 30-40%-át jelenti. Napjainkban a posták helyzetét három megatrend alakítja: a gazdasági világválság, a levélforgalom csökkenése és a postai piac liberalizációja, a verseny. A fő kihívások: az örökölt postai struktúra, a csökkenő küldeménymennyiség, az egyetemes szolgáltatói kötöttségek és az elektronikus információáramlás trendjei. Van kiút! A postai tevékenység adja az Unión belül a GDP 1%-át. A postások egyedi tudással rendelkeznek. Mindenütt a posta a legnagyobb kiskereskedelmi, elosztó és kézbesítő hálózat. Óriási humánerőforrással rendelkeznek és társadalmi bizalom övezi mindenhol a postákat, amelyek 2009-ben (négy kivételével) nyereségesen tudtak gazdálkodni. Folyamatban van egy jelentős üzleti kultúraváltás: a szolgáltatásminőség javítása, a hatékonyság erősítése, ügyfélcentrikus magatartás kialakítása, innovatív hozzáállás. A posták részesei a postai piac szabályozásának, sikeres lobbitevékenységet folytattak például a teljes piacnyitás céldátumának módosításával és a szabályozás fő irányaival kapcsolatban. 20111104-05-XVII-OPK_Balatonkenese-06.jpgA PostEurop javaslata: védjük és újítsuk meg hagyományos üzletünket, és ragadjuk meg az új trendekben fellelhető növekedési lehetőségeket!

Dömötörné dr. Ács Katalin, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Felügyeleti Divízió főigazgató-helyettese “Áldás vagy átok?” címmel a hatósági piacfelügyelet szerepéről, tapasztalatairól tartott előadást.

 

 

20111104-05-XVII-OPK_Balatonkenese-07.jpg

Mikó György, az EOQ MNB alelnöke, minőségügyi szakértő az igénybevevők szemszögéből beszélt a Magyar Posta szolgáltatóhelyeinek működéséről, arról, hogyan látja az ügyfél, vagyis a feladó és a címzett a posta szolgáltatói magatartását. Személyes megfigyeléseit, tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Konkrét példákból kiindulva mutatta be, mennyire fontos a Magyar Posta talpon maradása szempontjából, hogy a végpontokon milyen hozzáállást, minőséget, rugalmasságot tapasztal a feladó. Előadásának fő üzenete az volt, hogy a minőség felértékelődik, különösen ha versenytársai lesznek a Magyar Postának. A piaci versenyben az a legfontosabb kérdés: mit szeretne az ügyfél, és hogyan tudják a postások előzékenyen, rugalmasan, gyorsan, az ügyfél számára kényelmet nyújtóan és kifogástalan minőségben megoldani, amit az igénybevevő szeretne.

20111104-05-XVII-OPK_Balatonkenese-08.jpgGeszti László, a Magyar Posta vezérigazgatója elmondta, mindössze két hónapja vezeti a társaságot, ám eddigi tapasztalatai nem mindenben kedvezőek. Sok mindenen változtatni kell. Előadását a kreativitás, a folyamatos hatékonyságjavítás és a szabályozás fogalmára fókuszálta. Néhány gondolat az előadásából: “A fő ellenség nem a liberalizáció, hanem az élet maga.” “A posta nem különlegesség. Ugyanolyan üzlet, mint bármi más.” “A posta eredeti funkciója a logisztika, ezt kell fejleszteni.” “Jelenleg nincs költségtervezés, ezen változtatni kell.” “A hatékonyságjavítás jegyében át fogjuk alakítani az irányítószervezetet úgy, hogy tisztán követhető legyen a bevételi- és eredményfelelősség.” “A hálózat nem cél, hanem eszköz.” “A hatékonyság és a követhetőség érdekében központosítani fogjuk a leányvállalatok gazdálkodását.” “A Magyar Posta erőssége a nagy hálózat – a fejlődéshez könnyű, gazdaságos IT-fejlesztésre is szükség van.” “Nem a postahelyek számának csökkentése a cél, hanem a megtartása.” “Az elsődleges feladat a piackonformitás erősítése.”

Dr. Éliás János, banki és pénzforgalmi ágazati igazgató a postai pénzforgalmi fejlesztésekről tartott tájékoztatót. Elmondta, hogy a globális recesszió miatt a levélpostai forgalom volumene világszerte csökkent, a pénzforgalomé viszont növekedett. A hagyományos pénzforgalom ugyan enyhe csökkenést mutat, de a megtakarítások, a posta-zsiróbanki tevékenység területén növekedés van. Magyarországon a készpénzes vásárlásokat megelőzte a bankkártyás vásárlás. A Magyar Postának magas a bizalmi indexe, kiterjedt fiókhálózattal rendelkezik, elismert márka, hozzáértő dolgozókkal rendelkezik, nagytömegű pénzügyi tranzakciót képes kezelni. Ezekre épülhet a pénzforgalmi tevékenység fejlesztése, amellyel a Magyar Posta foglalkozik, bár a fejlesztések sok esetben időigényesek.

20111104-05-XVII-OPK_Balatonkenese-10.jpgVarga Dezső üzleti vezérigazgató-helyettes 2012 kihívásairól tartott előadást. Az egyik kihívás a termékvolumenek csökkenése (levél, pénzforgalmi átutalások). A Magyar Postánál az értékesítésnek három szintje van: az értékesítési ágazati igazgatóság, a területi igazgatóságok, valamint a postahelyek. Ezek nem egységes módszertan alapján dolgoznak, és a potenciális lehetőségeiket nem teljes egészében használják ki. Sorsdöntő fontosságú, hogy a 2012. évi fejlesztések gyorsan induljanak be. A fejlesztések célja a meglévő ügyfelek és piacok megtartása, új piacon új szereplőként való megjelenés, új ügyfelek szerzése, elvesztett piaci részesedés és ügyfélkör visszaszerzése. 2013. január 1-jétől bonyolult feladatnak ígérkezik az árképzés. Új kísérletek indultak, például a díjbeszedés. Fő fejlesztési irányok: IT alap-fejlesztés (valamennyi postahelyen lesz számítógépes támogatás), csomaglogisztikai fejlesztés (18 helyett 4 csomagtermék, nyomkövetés, csomagautomaták), levélmodernizáció (olcsóbbnak kell lennünk a versenytársaknál), dokementummenedzsment (fizikai küldemény digitálissá alakítása és fordítva), kereskedelem fejlesztése (új típusú postaboltok – boltban a posta, online kiskereskedelem, piactér, e-kereskedelem, integrátori tevékenység), CRM és ügyfélkapcsolatok fejlesztése (értékesítést, marketinget és ügyfélszolgálatot támogató informatikai eszközökkel), hálózatfejlesztés (pénzforgalmi szolgáltatói hálózat fejlesztése, új kereskedelmi tevékenység, kkv-k számára színvonalasabb kiszolgálás, kézbesítőhálózat továbbfejlesztése), logisztika további fejlesztése (PDA, csomagautomaták, járműpark korszerűsítése), feldolgozás fejlesztése.

SZEKCIÓÜLÉSEK

I. Liberalizáció
A legfrissebb európai postapiaci tendenciákról Vértenné dr. Markó Katalin, nemzetközi kapcsolatok osztályvezető tartott vitaindító kiselőadást, majd Mátyási Koppány, nemzetközi postaszabályozási munkatárs foglalta össze a postai liberalizáció eddigi tapasztalatait. A szekció munkáját dr. Oláh László, a PSZE örökös tiszteletbeli elnöke irányította.

II. Pénzforgalom
A pénzforgalmi szekció résztvevői workshopot rendeztek a pénzforgalmi számlavezetési szolgáltatásokról Ivanics Krisztina projektvezető irányításával. Három munkacsoportban ötleteltek a szekció tagjai.

III. Küldeményforgalom
A küldeményforgalmi szekcióban Novákné Halász Anna, kiskereskedelmi központvezető tartott előadást a postai kiskereskedelem jövőképéről, majd Horovitz-Lencse Zsanett és Fehér Judit piackutató-elemző az ügyfélmegismerés lehetőségeiről és gyakorlatáról tartott vitaindítót. A fiatal generáció megszólításáról és a csomaglogisztika népszerűsítésének online lehetőségeiről Romhányi Gábor üzletfejlesztési menedzser, az intelligens küldeménylogisztikai rendszerről pedig Bubori Ferenc technológiafejlesztési osztályvezető beszélt. A moderátor szerepét Zsuppán Géza üzemeltetési irodavezető látta el.

IV. Üzemeltetés
Az üzemeltetési szekció Kis Pál Jenő, feldolgozási üzemeltetési osztályvezető irányításával tanácskozott. Páli Attila projektvezető-helyettes “Alap IT – infrastruktúra kiterjesztése a postahelyek felé” címmel tartott vitaindítót, Pintér István szállítási főosztályvezető a csomagkézbesítési rendszer (PDA) projekt pilot tapasztalatait ismertette, Kocsis István hálózatirányítási főosztályvezető a kézbesítés fejlesztésének irányait vázolta fel, dr. Aubrecht Csaba feldolgozási főosztályvezető pedig a feldolgozási képességek fejlesztésének (NPKK, OLK) terveiről tartott kiselőadást.

NOVEMBER 5., SZOMBAT
PLENÁRIS ÜLÉS

20111104-05-XVII-OPK_Balatonkenese-15.jpgRajnai Attila, gazdasági vezérigazgató-helyettes a Magyar Posta Zrt. 2011. évi gazdálkodásáról és a 2012-es tervezést befolyásoló tényezőkről, kihívásokról tartott előadást. Elmondta, hogy 2011-ben a legfőbb cél a gazdasági stabilitás megőrzése, 13 Mrd Ft összegű fejlesztés megvalósítása, e-szolgáltatások bevezetése, a nemzetközi kicserélő üzem új helyre költözése, a bizonylatfeldolgzó rendszer felújítása, a január 1-jén megalakult 5 területi igazgatóság működésének stabilizálása, és a liberalizációra való felkészülés folytatása. A pénzügyi tervek teljesülése alapvetően kedvező, kivéve az üzemanyag-felhasználást, ami az évközi jelentős üzemanyagár-emelésekkel függ össze. A küldeményforgalomból származó árbevétel csökkent, de ezt a pénzforgalmi bevételek növekedése ellensúlyozza. A levélforgalom bevételeinek visszaesése mögött a volumen csökkenése és az alacsonyabb súly- és árkategóriás feladások arányának növekedése áll. A 2012. évi tervezés bonyolult környezeti feltételek és szigorú tulajdonosi elvárások mellett zajlik. A cél, hogy a társaság nyereséges legyen, ne kelljen hitelt felvennie. Ugyanakkor a bérekkel, járulékokkal, kafetéria-rendszerrel kapcsolatban tervezett állami, kormányzati intézkedések pluszterheket rónak a társaságra. Annak érdekében, hogy a bruttó 200 ezer forint havi bérnél kevesebbet kereső munkavállalók nettó jövedelme ne csökkenjen az ideihez képest, jövőre 5,7 Mrd forintnyi plusz bértömegre lesz szükség (változatlan létszámmal számolva). A társaság vezetése jövőre nagyobb létszámcsökkenés nélkül kíván jelentős szervezetátalakítást végrehajtani (főként az irányítást fogja érinteni), folyamatos lesz a hatékonyság javítása, a költségcsökkentés, a működés átalakítása. Mindez áldozatok nélkül nem megy! A menedzsment szeretné, ha ezt megértené minden munkavállaló.

20111104-05-XVII-OPK_Balatonkenese-16.jpgPandurics Anett, a Postabiztosító elnök-vezérigazgatója “Ej, ráérünk arra még!” – avagy a megtakarítások szerepe és jelentősége a világban és Magyarországon címmel tartott előadást. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar lakosság megtakarítási rátája ugyan a környező országokéhoz hasonló, de például a német gyakorlattól jelentősen elmarad; s ennél súlyosabb kérdés, hogy a magyar megtakarítási szerkezet rossz, a lakosság 52%-a egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, így teljesen kiszolgáltatott a valós élet kockázatainak és bizonytalanságainak. A magyar lakosság gyenge megtakarítási hajlandósága is okozza, hogy a magyar államadósságot külföldi forrásból kell finanszírozni. Az emberek alaptulajdonsága a halogatás, a jövő feláldozása a pillanatnyi örömökért. Ez – szakszóval – egy kiszámítható irracionalitás az embereknél. Akik felismerik ezt az irracionalitást, belső igényből vagy külső kényszer alkalmazásával meg tudják tenni, hogy a jövőjük érdekében takarékoskodnak. Ehhez persze takarékosságra ösztönző családi légkör és megfelelő családi történetek is kellenek. A Magyar Posta iránti bizalmat, ismertséget jobban ki lehetne használni a kommunikációban. A Magyar Posta az öngondoskodás szakértője lehetne, amely a biztonságos megtakarítások első számú helye. Van egy ajánlatunk, van megoldásunk – ezt kommunikáljuk, ezt sugalljuk mindenkinek! És mondjunk hozzá hiteles történeteket!

20111104-05-XVII-OPK_Balatonkenese-17.jpgMandelik Ágnes, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium postaszabályozási osztályvezetője az Európai Unió 3. postai irányelve hazai jogrendszerbe való átültetésének terveiről adott tájékoztatást. Emlékeztetett rá, hogy az EU a postapiacot is piacnak tekinti, és célként tűzte ki a hagyományos postai monopóliumok lebontását, a belső határok nélküli piac létrehozását, új szolgáltatók belépésének lehetővé tételét, a versenyt, de úgy, hogy az államoknak garantálniuk kell az egyetemes postai szolgáltatásokhoz jutást országaik területén. 1997-ben jelent meg a postai piac kialakításának megkezdésével kapcsolatos első irányelv, 2002-ben a második, 2008-ban a harmadik. Utóbbi a teljes piacnyitás előkészítését irányozta elő. Ajánlásokat fogalmaz meg a szolgáltatók együttműködésére, az egyetemes szolgáltatások finanszírozásának lehetséges módjaira, és a korábbinál részletesebb szabályokat tartalmaz a számviteli elkülönítésre vonatkozóan. Magyarország a fokozatosság helyett a teljes piacnyitás 2013. január 1-jével történő megoldását választotta. Nemzetközi tanácsadók az 50 gramm és 2 kg közötti hagyományos levélpiacon 6%-os piacvesztést prognosztizálnak az állami kézben lévő Magyar Postának. A teljes piacnyitásra vonatkozó állami szabályozás előkészítése folyamatban van. Fókuszában az egyetemes szolgáltatások folyamatos biztosítása, piackonform szabályozási környezet kialakítása és független szabályozó hatóság működtetése áll. Az államnak, mint tulajdonosnak is érdeke, hogy a Magyar Posta megfelelően felkészüljön a piacnyitásra. A szabályozásban a hangsúly a torzításmentes verseny lehetővé tételén, a versenyelőnyök és hátrányok kiegyenlítésén lesz. A jelenlegi ütemterv szerint 2012 júniusára kész törvénynek kell lennie, hogy a bevezetésre való felkészülés zökkenőmentes lehessen.

SZEKCIÓÜLÉSEK

I. Minőség
A minőség iránt érdeklődő, illetve a minőségbiztosítás területén dolgozó résztvevők workshop keretében dolgozták fel a minőség- és környezetirányítás aktuális kérdéseit, Csesznok Miklós osztályvezető irányításával.

II. HR szekció
20111104-05-XVII-OPK_Balatonkenese-18.jpgA szekció Takács Pálné humánerőforrás igazgató irányításával kiselőadások formájában dolgozta fel a HR-munka időszerű problémáit. Óriási volt az érdeklődés a szekcióban elhangzottak iránt. A létszám-, bér-, adó- és egyéb kérdések sok konferencialátogatót vonzottak. A kiselőadások előtt Rajnai Attila, a HR-szakterületet felügyelő vezérigazgató-helyettes tartott bevezetőt, melyben a HR előtt álló kihívásokról, a felső vezetés elvárásairól beszélt. Ezt követően Takács Pálné ismertette a HR stratégiát, majd munkatársai tartottak tájékoztatást az ösztönzési rendszer tervezett átalakításáról, a 2012. évi adóváltozásokról és várható hatásairól, az állami döntések következtében módosuló munkajogi és egyéb kérdésekről.

III. Pénzforgalmi számlavezetés
Ez a szekció workshop formájában, dr. Molnár Valéria projektvezető irányításával foglalkozott a megvalósítandó kártyaszolgáltatásokkal, az előrefizetett kártyával.

PLENÁRIS ÜLÉS

A záró plenáris ülésen dr. Horváth Sándor PSZE-elnök foglalta össze a konferencia két napján elhangzottakat és a szekciók munkájának lényegét. Elmondta, hogy összesen 256 regisztrált résztvevője volt a szakmai konferenciának, 11 plenáris előadás hangzott el, a részleteket pedig 7 szekcióban vitatták meg a résztvevők.

20111104-05-XVII-OPK_Balatonkenese-19.jpgDr. Horváth Sándor utalt rá, hogy többször is elhangzott a két nap folyamán: “időből és pénzből kevés van”. Hangsúlyozta: a liberalizációtól nem félni kell, mert nem feltétlen jelent bukást. Megfelelő felkészülés mellett a Magyar Posta piacvezető marad, megbecsült szolgáltató lesz a lakosság, a vállalkozások szemében, és fontos, hasznos szolgáltatója lesz az államnak is. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol a piacot már korábban megnyitották, az érintett postavállalatok túlélték. Ez a konferencia egyik legfőbb üzenete… A plenáris üléseken elhangzott előadások átfogó képet adtak az európai posták és a liberalizáció, valamint a Magyar Posta helyzetéről, a legfontosabb teendőkről. A szekciók témaválasztása jónak, aktuálisnak bizonyult, az érdeklődés és aktivitás mindegyik szekcióban nagy volt. Jó ötletek, javaslatok is elhangzottak, amelyeket érdemes lesz részletesebben is megvitatni a következő hónapokban. A konferencia rendezői (PSZE és Magyar Posta Zrt.) bőséges “étlapot” kínált, a jövő minden fontos feladata szóba került. Ezeket PSZE szakmai napok, fórumok keretében érdemes majd tovább gondolni – nemcsak központi szinten, hanem érdeklődéstől függően a vidéki szervezeteknél is. A konferencia előadásai szerkesztett formában meg fognak jelenni a Posta című szakmai folyóirat következő számában (vagy számaiban).

20111104-05-XVII-OPK_Balatonkenese-20.jpgZárszót Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes mondott. Ő is kiemelte: a liberalizációtól nem félni kell, hanem felkészülni rá! Igaz, kényszert is jelent, de felrázza a társaságot, változásokat idéz elő, fejlesztésekre, új szemléletre ösztönöz. Az országos postás konferencia munkáját jónak, hasznosnak értékelte, és kijelentette: a következő hasonló konferenciát 2012-ben vagy 2013 elején lenne érdemes megrendezni, amikor már a felkészülés eredményeiről is lehet beszélni. Ehhez ígérte a társaság vezetésének támogatását.

Dr. Horváth Sándor megköszönte az előadók, szekcióvezetők, résztvevők, rendezők, szervezők munkáját, a társaság vezetésének támogatását, és a XVII. Országos Postás Konferenciát bezárta.

A résztvevők elégedetten, jó hangulatban, sok hasznos gondolat és információ birtokában búcsúztak egymástól, abban a reményben, hogy egy-másfél év múlva, a következő országos konferencián ismét találkoznak az egymástól távol élő, ám egymást jól ismerő szakmabeliek, s megvitathatják majd, hogyan sikerült a Magyar Posta felkészülése a teljes piacnyitásra.

Böngésszen tovább!