XVII. Országos Postás Konferencia, Balatonkenese, 2011. november 4-5.

2011. november 4-5-én Balatonkenesén rendezte meg a Magyar Posta Zrt. és a Postások Szakmai Egyesülete a XVII. Országos Postás Konferenciát. A két napos rendezvény előadói és résztvevői arra a fő kérdésre keresték a választ, hogy milyen teendői vannak a Magyar Postának a 2013. január 1-jével bekövetkező teljes piacnyitásig a sikeres felkészülés, a piaci pozíciók és a munkahelyek megtartása érdekében.

NOVEMBER 4., PÉNTEK
PLENÁRIS ÜLÉS

A XVII. Országos Postás Konferenciát dr. Horváth Sándor, a PSZE elnöke nyitotta meg, majd dr. Oláh László örökös tiszteletbeli elnök mondott bevezetőt, melyben hangsúlyozta: 1967-ben rendeztek először országos postás konferenciát, ez sorrendben a 17. Kezdetben kétévente volt országos postás konferencia. Az 1990-es szétválást követően 1994-ben Debrecen, 1998-ban Miskolc, 2000-ben pedig Pécs adott otthont a konferenciának. 20111104-05-XVII-OPK_Balatonkenese-02.jpgEzt követően 11 év szünet következett. A mostani konferencia azért fontos, mert nagy kihívások előtt áll a Magyar Posta, különös tekintettel a 2013-ban bekövetkező teljes liberalizációra.
Köszönet a társaság vezetésének és a szponzoroknak, akik támogatták a rendezvény megszervezését!

A megnyitó után bő másfél napig egyik előadás a másikat követte. Az ország minden részéből érkezett 256 résztvevő nagy érdeklődéssel vett részt a plenáris üléseken, de jutott idő arra is, hogy szekciókban és workshop-okon foglalkozzanak egy-egy részterület problémáival, fejlesztésével, feladataival. A konferencia plenáris ülésein elhangzott legfontosabb gondolatokat az alábbiakban foglaljuk össze.

20111104-05-XVII-OPK_Balatonkenese-03.jpgA plenáris ülés első előadója Horváth Gergely Domonkos, a Magyar Posta Zrt. elnöke, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója volt, aki az állam, mint tulajdonos szerepéről, az állam és vállalatai viszonyáról tartott előadást. Többek közt kifejtette: az állami társaságokkal az állam tulajdonosként, szabályozóként és megrendelőként áll kapcsolatban. Tulajdonosként az állami tulajdon struktúrájának alakítása, az ellenőrzés és a támogatás a fő feladata. A Magyar Postával szemben az állam tulajdonosi elvárása az, hogy legyen szolgáltatásorientált, lássa el közszolgáltatói feladatait, legyen piacképes, tartsa meg piaci részesedését, fejlessze szolgáltatásait és technológiáját, pénzügyi szempontból legyen stabil, eredményesen gazdálkodjon, és termeljen osztalékot az állami költségvetésnek. Az állami tulajdonos a jövőben modern, eredményes postavállalatot szeretne látni a liberalizált postai piacon. Az elmúlt 8-10 évről megjegyezte: a fejlesztések helyett a sodródás jeleit látta. Pénzügyi és stratégiai szempontból ugyan jól áll a társaság, de erőteljes fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy 5 év múlva osztalékot legyen képes fizetni a tulajdonosnak. Amennyiben a Magyar Posta hatékonyan gazdálkodik és nyereségét megtérülő fejlesztésekre kívánja fordítani, a tulajdonos osztalékfizetés helyett hozzá fog járulni ahhoz, hogy nyereségét fejlesztésekre fordítsa.

20111104-05-XVII-OPK_Balatonkenese-04.jpgDr. Puskás Margit, a Magyar Posta Zrt. címzetes vezérigazgató-helyettese az Európai Unió 3. számú postai irányelvének várható hatásairól tartott előadást. Mint ismeretes, a postai monopóliumok lebontásának, a piac fokozatos liberalizálásának folyamata zajlik az Unió tagországaiban. Hazánkban 2012. december 31-ig a levélpiac az 50 gr alatti súlyú küldemények vonatkozásában a fenntartott szolgáltatások kategóriájába tartozik. Törvény szabályozza az egyetemes szolgáltatások ellátását, illetve új piaci szereplők belépésének feltételeit. Brüsszel túl szigorúnak ítélte meg a piacra lépés magyarországi feltételeit, kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett. A 3. sz. postai irányelv a monopoljogok teljes megszüntetését és a piacra lépési korlátok lebontását irányozza elő. Hazánkban ez 2013. január 1-jén lép életbe. Változatlanul állami felelősség marad az egyetemes postai szolgáltatások biztosítása, egy vagy több szolgáltató kijelölésével. A teljes liberalizáció hatására több változás várható, így például új vevőkör és szolgáltatói típus is megjelenhet, utóbbiak között például az úgynevezett konszolidátorok, illetve hálózati hozzáférést kérő postai szolgáltatók. A konszolidátorok több megbízó küldeményeit együtt adják fel, a nagyobb mennyiségért nagyobb kedvezményt fognak igényelni. Ez csökkenti ugyan a Magyar Posta bevételeit, de piacmegtartó hatású lesz. Lesznek alternatív postai szolgáltatók is, akik küldeményeket gyűjtenek, kezelnek, de a továbbítást, feldolgozást és kézbesítést a kiépített logisztikai rendszerrel rendelkező Magyar Postától fogják igényelni. A kapacitások kihasználása, munkahelyek megtartása szempontjából üzleti érdeke lesz a társaságnak, hogy befogadja és kielégítse majd ezeket a hálózati hozzáférési igényeket, amihez új nagykereskedelmi szolgáltatási portfóliót célszerű kialakítania.

20111104-05-XVII-OPK_Balatonkenese-05.jpgDr. Szebeny Botond, a PostEurop főtitkára arról tartott előadást, hogy az európai posták mit tesznek a válság és a liberalizáció körülményei közepette. Elmondta, hogy a PostEurop 50 ország hagyományos postai szolgáltatóit fogja össze. Ez 2,1 millió postai alkalmazottat, 175 ezer ügyfélablakot, 800 millió ügyfelet jelent, és földrajzilag lefedi Európa teljes területét, valamint a világ küldeményforgalmának 30-40%-át jelenti. Napjainkban a posták helyzetét három megatrend alakítja: a gazdasági világválság, a levélforgalom csökkenése és a postai piac liberalizációja, a verseny. A fő kihívások: az örökölt postai struktúra, a csökkenő küldeménymennyiség, az egyetemes szolgáltatói kötöttségek és az elektronikus információáramlás trendjei. Van kiút! A postai tevékenység adja az Unión belül a GDP 1%-át. A postások egyedi tudással rendelkeznek. Mindenütt a posta a legnagyobb kiskereskedelmi, elosztó és kézbesítő hálózat. Óriási humánerőforrással rendelkeznek és társadalmi bizalom övezi mindenhol a postákat, amelyek 2009-ben (négy kivételével) nyereségesen tudtak gazdálkodni. Folyamatban van egy jelentős üzleti kultúraváltás: a szolgáltatásminőség javítása, a hatékonyság erősítése, ügyfélcentrikus magatartás kialakítása, innovatív hozzáállás. A posták részesei a postai piac szabályozásának, sikeres lobbitevékenységet folytattak például a teljes piacnyitás céldátumának módosításával és a szabályozás fő irányaival kapcsolatban. 20111104-05-XVII-OPK_Balatonkenese-06.jpgA PostEurop javaslata: védjük és újítsuk meg hagyományos üzletünket, és ragadjuk meg az új trendekben fellelhető növekedési lehetőségeket!

Dömötörné dr. Ács Katalin, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Felügyeleti Divízió főigazgató-helyettese “Áldás vagy átok?” címmel a hatósági piacfelügyelet szerepéről, tapasztalatairól tartott előadást.

20111104-05-XVII-OPK_Balatonkenese-07.jpgMikó György, az EOQ MNB alelnöke, minőségügyi szakértő az igénybevevők szemszögéből beszélt a Magyar Posta szolgáltatóhelyeinek működéséről, arról, hogyan látja az ügyfél, vagyis a feladó és a címzett a posta szolgáltatói magatartását. Személyes megfigyeléseit, tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Konkrét példákból kiindulva mutatta be, mennyire fontos a Magyar Posta talpon maradása szempontjából, hogy a végpontokon milyen hozzáállást, minőséget, rugalmasságot tapasztal a feladó. Előadásának fő üzenete az volt, hogy a minőség felértékelődik, különösen ha versenytársai lesznek a Magyar Postának. A piaci versenyben az a legfontosabb kérdés: mit szeretne az ügyfél, és hogyan tudják a postások előzékenyen, rugalmasan, gyorsan, az ügyfél számára kényelmet nyújtóan és kifogástalan minőségben megoldani, amit az igénybevevő szeretne.

20111104-05-XVII-OPK_Balatonkenese-08.jpgGeszti László, a Magyar Posta vezérigazgatója elmondta, mindössze két hónapja vezeti a társaságot, ám eddigi tapasztalatai nem mindenben kedvezőek. Sok mindenen változtatni kell. Előadását a kreativitás, a folyamatos hatékonyságjavítás és a szabályozás fogalmára fókuszálta. Néhány gondolat az előadásából: “A fő ellenség nem a liberalizáció, hanem az élet maga.” “A posta nem különlegesség. Ugyanolyan üzlet, mint bármi más.” “A posta eredeti funkciója a logisztika, ezt kell fejleszteni.” “Jelenleg nincs költségtervezés, ezen változtatni kell.” “A hatékonyságjavítás jegyében át fogjuk alakítani az irányítószervezetet úgy, hogy tisztán követhető legyen a bevételi- és eredményfelelősség.” “A hálózat nem cél, hanem eszköz.” “A hatékonyság és a követhetőség érdekében központosítani fogjuk a leányvállalatok gazdálkodását.” “A Magyar Posta erőssége a nagy hálózat – a fejlődéshez könnyű, gazdaságos IT-fejlesztésre is szükség van.” “Nem a postahelyek számának csökkentése a cél, hanem a megtartása.” “Az elsődleges feladat a piackonformitás erősítése.”

Dr. Éliás János, banki és pénzforgalmi ágazati igazgató a postai pénzforgalmi fejlesztésekről tartott tájékoztatót. Elmondta, hogy a globális recesszió miatt a levélpostai forgalom volumene világszerte csökkent, a pénzforgalomé viszont növekedett. A hagyományos pénzforgalom ugyan enyhe csökkenést mutat, de a megtakarítások, a posta-zsiróbanki tevékenység területén növekedés van. Magyarországon a készpénzes vásárlásokat megelőzte a bankkártyás vásárlás. A Magyar Postának magas a bizalmi indexe, kiterjedt fiókhálózattal rendelkezik, elismert márka, hozzáértő dolgozókkal rendelkezik, nagytömegű pénzügyi tranzakciót képes kezelni. Ezekre épülhet a pénzforgalmi tevékenység fejlesztése, amellyel a Magyar Posta foglalkozik, bár a fejlesztések sok esetben időigényesek.

20111104-05-XVII-OPK_Balatonkenese-10.jpgVarga Dezső üzleti vezérigazgató-helyettes 2012 kihívásairól tartott előadást. Az egyik kihívás a termékvolumenek csökkenése (levél, pénzforgalmi átutalások). A Magyar Postánál az értékesítésnek három szintje van: az értékesítési ágazati igazgatóság, a területi igazgatóságok, valamint a postahelyek. Ezek nem egységes módszertan alapján dolgoznak, és a potenciális lehetőségeiket nem teljes egészében használják ki. Sorsdöntő fontosságú, hogy a 2012. évi fejlesztések gyorsan induljanak be. A fejlesztések célja a meglévő ügyfelek és piacok megtartása, új piacon új szereplőként való megjelenés, új ügyfelek szerzése, elvesztett piaci részesedés és ügyfélkör visszaszerzése. 2013. január 1-jétől bonyolult feladatnak ígérkezik az árképzés. Új kísérletek indultak, például a díjbeszedés. Fő fejlesztési irányok: IT alap-fejlesztés (valamennyi postahelyen lesz számítógépes támogatás), csomaglogisztikai fejlesztés (18 helyett 4 csomagtermék, nyomkövetés, csomagautomaták), levélmodernizáció (olcsóbbnak kell lennünk a versenytársaknál), dokementummenedzsment (fizikai küldemény digitálissá alakítása és fordítva), kereskedelem fejlesztése (új típusú postaboltok – boltban a posta, online kiskereskedelem, piactér, e-kereskedelem, integrátori tevékenység), CRM és ügyfélkapcsolatok fejlesztése (értékesítést, marketinget és ügyfélszolgálatot támogató informatikai eszközökkel), hálózatfejlesztés (pénzforgalmi szolgáltatói hálózat fejlesztése, új kereskedelmi tevékenység, kkv-k számára színvonalasabb kiszolgálás, kézbesítőhálózat továbbfejlesztése), logisztika további fejlesztése (PDA, csomagautomaták, járműpark korszerűsítése), feldolgozás fejlesztése.

SZEKCIÓÜLÉSEK

I. Liberalizáció
A legfrissebb európai postapiaci tendenciákról Vértenné dr. Markó Katalin, nemzetközi kapcsolatok osztályvezető tartott vitaindító kiselőadást, majd Mátyási Koppány, nemzetközi postaszabályozási munkatárs foglalta össze a postai liberalizáció eddigi tapasztalatait. A szekció munkáját dr. Oláh László, a PSZE örökös tiszteletbeli elnöke irányította.

II. Pénzforgalom
A pénzforgalmi szekció résztvevői workshopot rendeztek a pénzforgalmi számlavezetési szolgáltatásokról Ivanics Krisztina projektvezető irányításával. Három munkacsoportban ötleteltek a szekció tagjai.

III. Küldeményforgalom
A küldeményforgalmi szekcióban Novákné Halász Anna, kiskereskedelmi központvezető tartott előadást a postai kiskereskedelem jövőképéről, majd Horovitz-Lencse Zsanett és Fehér Judit piackutató-elemző az ügyfélmegismerés lehetőségeiről és gyakorlatáról tartott vitaindítót. A fiatal generáció megszólításáról és a csomaglogisztika népszerűsítésének online lehetőségeiről Romhányi Gábor üzletfejlesztési menedzser, az intelligens küldeménylogisztikai rendszerről pedig Bubori Ferenc technológiafejlesztési osztályvezető beszélt. A moderátor szerepét Zsuppán Géza üzemeltetési irodavezető látta el.

IV. Üzemeltetés
Az üzemeltetési szekció Kis Pál Jenő, feldolgozási üzemeltetési osztályvezető irányításával tanácskozott. Páli Attila projektvezető-helyettes “Alap IT – infrastruktúra kiterjesztése a postahelyek felé” címmel tartott vitaindítót, Pintér István szállítási főosztályvezető a csomagkézbesítési rendszer (PDA) projekt pilot tapasztalatait ismertette, Kocsis István hálózatirányítási főosztályvezető a kézbesítés fejlesztésének irányait vázolta fel, dr. Aubrecht Csaba feldolgozási főosztályvezető pedig a feldolgozási képességek fejlesztésének (NPKK, OLK) terveiről tartott kiselőadást.

Folytatás a 2. oldalon!
Képgaléria a 3. oldalon!

Böngésszen tovább!